2012. július 31., kedd

Barackos csatni

2 megjegyzés:

Ha jól emlékszem, két évvel ezelőtt próbáltuk ki először a barack csatnit, és nagyon ízlett, hetek alatt elfogyott majdnem az egész. Egy üveg valahogy megbújt a lekvárok között, így nem ettük meg, még most is jól néz ki. Tavaly valahogy kimaradt a csatni, de idén dupla adagot csináltunk, biztos ami biztos alapon.

Egyre többen csinálnak már csatnit, de sokan még nagy szemeket meresztenek, amikor elhagzik ez a kifejezés. Így hát elsőként definiáljuk, hogy mi is az a csatni tulajdonképpen. A terebess.hu szerint a csatni (chutney):

Édes, de nem lekvár, savanyú, de nem savanyúság, fűszeres és gyakran égetően csípős, de nem ételízesítő, ám túl tömény ahhoz is, hogy köretként, főzelékként egyszerre nagyobb mennyiségben fogyasszunk belőle. Nem olyan híg, mint egy mártás; darabos, nem pedig krémszerű, mint egy püré. Zöldségből-gyümölcsből főzik, ecettel-cukorral tartósítják, inkább elteszik, mint frissen tálalják. Hidegen szokták fogyasztani. Indiai eredetű, de az angolszász világ régen a magáévá tette, és egyre terjed tovább. Eredetileg mangóból és más trópusi gyümölcsökből készül, hagymával, mazsolával, de ha megértjük a filozófiáját, helybéli alapanyagokból is főzhető kiváló csatni. Érdemes kísérletezni! A magyar konyhába is beilleszthető: vadhúsok mellé áfonya helyett, főtt marha és egyéb leveshúsok mellé torma, mustár, paradicsomszósz helyett. Bármikor feladható saláták, savanyúságok, kompótok, a megszokott mártások helyett. Kiegészítheti a hideg vagy meleg előételeket.


Hozzávalók egy naaagy adaghoz:
  • 3 kg őszibarack
  • 3 kg kajszi barack
  • 2 kg (piros) kápia paprika
  • 1 kg alma
  • 2 kg vöröshagyma
  • 60 dkg barnacukor
  • 2 dl almaecet
  • olaj
És a fűszerek:
  • fahéj (2-3 rudacska)
  • szegfűszeg (15-20 szem)
  • szegfűbors (5-6 szem)
  • csillagánizs (3db) — az eredetiben nem volt, de mi szeretjük
  • fűszerpaprika
Ez a mennyiség kb. megtöltötte a 10 literes bográcsot.

Az alap receptet Kaldeneker György oldalán találtam, de azért kicsit módosítottam rajta. Na jó, lehet, nem kicsit, de nekünk így ízlik.

Az eredeti receptben volt még chili paprika (lányunk miatt hagytuk ki), mazsola (múltkor tettünk bele, most nem volt itthon, ráadásul én nem igazán szeretem), fokhagyma, mustármag. És jóval kevesebb hagyma, de mi nagyon szeretjük a hagymát...

Elkészítés

A kockára vágott hagymát és a rövid csíkokra vágott paprikát megpirítottuk az olajon. Ezt most bográcsban csináltuk, mintha lecsót készítenénk. Az elmúlt időszak viharai úgyis sok ágat tördeltek le, így a fa is kéznél volt.
Időkozben a konyhában felkockáztuk a barackokat és az almát, nagyon kevés vizet tettünk alá, beledobtuk a fűszereket, a cukrot és felfőztük. Ezalatt a kertben megpirult a hagyma és a paprika.

Hozzáadtuk a gyümölcsöket, felforraltuk, ezt követően hozzáadtuk az ecetet és azzal is forrt egy ideig. Nem volt türelmünk sokáig forralni, ezért tettem bele 2 zacskó 3:1 dzsem fixet is. Ezzel került bele valamennyi tartósító szer is, de szerintem enélkül sem romlik meg. A fent leírt mennyiségből kb 10 liternyi csatni készült.

A kimosott üvegekbe még forrón betöltöttük, ráraktuk a tetőket, 5 percre megfordítottuk, hogy a tetők is sterilizálódjanak. Ezután már csak a halk kattogásokat hallgattuk, ahogy a tetők szép sorban behorpadtak.


"Sajnos" az egyik üveg csavaros teteje nem záródott rendesen (be lehetett nyomni a kupak közepét), így feláldoztuk magunkat és megettük. Finom volt...

2012. július 26., csütörtök

Árnyékliliom — újratöltve

5 megjegyzés:

Korábban említettem, hogy a tél végén vett árnyékliliomunk (Hosta Sieboldiana) betegeskedik...

Pár mondatban összefoglalom az eddig történteket. A konzervből először egy nagy tejfölösvödörbe került február 20-án, ahol aztán irdatlan tempóval megeredt. Március 28-án már 30-40cm magas levelei voltak, összesen 6 darab.

Innentől kezdődött a növényke kálváriája. Egyrészt a március végi kiültetés korainak bizonyult. Nem sokkal a terepre kerülés után ugyanis jött egy erős lehűlés, ami viharos széllel párosult. A szélvihar sok levelét megtörte, a hajnali fagyközeli hőmérséklet sem segített neki, így rohamosan leépült. Az ezt követő erősebb tavaszi fagyhullám időszakára már csak két levele maradt, és ugyan kapott takarást, de mégis elhagyott még egy levélkét. Így júniusban már csak egyetlen apró levele maradt, és komolyan gondoltam arra, hogy kiásom, hátha esetleg valami rágja, vagy ilyenek. Erre végül nem került sor, de a földjét fellazítottam, alaposan belocsoltam, mert száraznak találtam.

Úgy egy hete aztán megjelent egy friss hajtás, amit újabb kettő követett, így tegnap már 3 friss levelet fotózhattam rajta. Úgy néz ki talán nem elkiabálás, de a kis hosta újraéledt. Remélem, hogy megerősödik annyira a tél beállta előtt, hogy kényelmesen áttelel, és a korai kiültetéssel elkövetett hibám nem lesz számára végzetes...

2012. július 25., szerda

Paradicsom projekt

7 megjegyzés:

Két éve egyszer már megpróbálkoztunk a paradicsom termeléssel, de azon az özönvizes nyáron valamiért nem ért be szeptemberre sem, amikor végleg elvitte egy nagy vihar. Ennek ellenére idén is ültettünk pár tő paradicsomot — talán most már érdemes lesz összefoglalni a tapasztaltakat.

A paradicsom palántáink május első hetében kerültek kiültetésre, a nagy sziklakerti növénybetelepítéskor hoztuk őket haza, és egy-két napon belül elültettük.

A "készletben" K3-as (elég idétlen név, tiszta ipari hangulata van) volt két tő, kettő koktélparadicsom, meg még egy tő, amiről nem tudjuk kiféle-miféle. A K3-on elég értetlenül nézhettem a nénire aki árulta, mert annyit még elárult, hogy a helyes megfejtés kecskeméti 3-as, és nem a Himalája egy eddig ismeretlen csúcsa, és nem is a néhai dokumentumfilm harmadik része.

Paradicsomvirág május 6-án

Eleinte sárgultak az alsó leveik, azokat lecsipkedtem, aztán pöttyösödtek is, de az idővel elmúlt. Május végére a paradicsomtövek bőszen virágoztak, az egyik K3-on egy termés is gömbölyödésnek indult. A két K3 közül az egyiknek az első néhány virágát lecsipkedtük, hogy erősödjön a nálunk okosabbak szerint. Tesztként a másik tövön nem tettük ezt meg. Utóbbi jelenleg is kicsike, és eddig nem is hozott termést, a csipkedett példányon ellenben elsőként érett be egy termés. Nyilván 1-1 példány nem tudományos igényű összevetés, de mégis úgy gondolom lehet valami ebben a csipkedős praktikában.


Paradicsom zölden június 12-énKoktélparadicsom június 15-én

K3-as paradicsom félig éretten június végénK3-as paradicsom félig éretten július elején -- még mindig kicsi...K3-as paradicsom leszedve! június 28.

És végül június 28-án eljött a nagy nap, és megettük az első paradicsomot. :) Egészen zamatos íze, és finom erős illata volt.

K3-as paradicsom kettévágva

Pár nappal ezelőtt beérett a második K3-as bogyó is, és az első koktélparadicsom. Ez jóval nagyobb volt az elsőnél, szintén határozottabb ízzel mint a boltinak. A koktélparadicsom azonban még ezen is túltett, annyira átható fűszeres illata volt és telt íze, hogy még most íráskor is összecsordul a nyál a számban. :) Azóta újabb virágok tűntek fel a paradicsomtöveken, és legalább tucatnyi különféle zöld paradicsom csüng a levelek között, így a történetünk valószínűleg folytatódik.

Különösen kíváncsi leszek a harmadik fajtára. Ennek torz, összevissza alakja van, és még mindig teljesen zöld, és kemény.

2012. július 7., szombat

Diólikőr házilag

3 megjegyzés:

Én Piszkénél láttam, aki Reninél látta aki az olasz receptmánián látta, és itt azt mondtam, hogy ennyi elég :), térjünk át a gyakorlatra...

Az első feladat az volt, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű zöld diót szedjünk. Meglátogattam az utca végében található diófát. Diólikőrnek akkor jó a dió, ha a csonthéjuk már elkezdett kialakulni, de még nem kemény. Minőségellenőrzés céljából begyűjtöttem két példányt, felvágtam őket, úgy tűnt, megfelelőek.
Így megkértem Nyözöt, hogy akkor még 10 ilyet szeretnék. Csak kicsit nézett rám furán, de már megszokta — szóval ment, szedte, hozta. Természetesen Emmával figyeltük, hogy szorgoskodik a fa körül.


Diólikőr hozzávalók (kb. 1 literhez)
12 zöld dió,
3 dl alkohol,
20 dkg cukor,
5 szem szegfűszeg,
2 szem szegfűbors,
2 csillagánizs
...és jó nagy adag türelem.

A zöld diókat megmostam, felnégyeltem — mindenki figyelmeztetett, hogy nem árt a gumikesztyű, de ilyen kis mennyiségnél nem használtam, semmi bajom nem lett. Beraktam a diókat egy üvegbe, tettem rá 20 dkg cukrot és állni hagytam egy napot. Másnapra szépen levet eresztett.

A második felvonás alatt felöntöttem 3 dl 90%-os alkohollal, tettem bele 5 szem szegfűszeget, 2 szem szegfűborsot és két csillagánizst. Ez volt múlt hétvégén — azóta az üveget már teljesen megtöltötte a leve, miközben szép sötétbarnára színeződött.
Most jön a neheze: 6–8 héten keresztül néha meg kell rázogatni, és várni, várni várni...

Pár hónap múlva majd beszámolunk az eredményről...