2008. június 24., kedd

Baracklevelű harangvirág

Nincsenek megjegyzések:

Hosszú ideje nem küldtem ide új bejegyzést, mert jelenleg nem a kert van előtérben, hanem még a házunk rendbetétele. Így a kert mint erdei tisztás funkcionál tovább, és persze folyamatosan változó vadvirágok okoznak örömet — így azért vannak fejlemények.

Miután elnyíltak a kankalinok, először különböző boglárkafélék, keresztesvirágúak lepték el a környéket. Sokfelé látni üstökös gyöngyikét is, ami hazánkban már nem túl gyakori növény, ellenben a zsályával, amiből ellenben csak egy szálat láttam eddig. Két hete pedig a baracklevelű harangvirágok kedves lila virágai lepték el a kert árnyasabb részeit.

Az általunk kiültetett bársonyvirágok elég lassan nőnek, de az egyik elkezdett virágozni is. Korábban nem gondoltunk bele, de a helyi klíma jóval hűvösebb, a budapesti hőmérséklet alatt van, akár 6-7 °C-al is! Ez persze a nagy kánikulában nem olyan rossz dolog.

Új fotók nem igazán készültek, legalábbis nem esztétikusak. Azért ha sikerül valamit alkotni, igyekszem mielőbb közzétenni.

2008. április 24., csütörtök

Nyílnak a krókuszok!

Nincsenek megjegyzések:
Krókuszpár
Krókuszpár

Egy korábbi bejegyzésben már említést tettünk a késve elültetett krókuszokról. Úgy néz ki a növénykék nem séretődtek be nagyon.

Pár napja szinte minden krókusz kidugta hegyes kis zöld leveleit, végül megjelentek a virágok is. Igaz, hogy február helyett most nyílik, de csak akad majd számukra megfelelő rovar. Mindenesetre szemet gyönyörködtető látvány ahogy egyre több virág nyílik.

2008. április 16., szerda

Salátaboglárka

Nincsenek megjegyzések:
Salátaboglárka
Salátaboglárka

Íme néhány fotó a kertben virágzó salátaboglárkáról, és egyéb vadvirágokról is. Vasárnap kora reggel készültek.

A virágok a kert északi felén, a kapunál telepedett meg jelentős számban. Fent a naposabb, nyíltabb részeken nem láttunk belőle, de az utca túlfelén az erdőben nagyon sokfelé virít ez az apró termetű, kedves kis virág.

Amíg csak bimbói vannak könnyen összekeverhető a mocsári gólyahírrel. Annak ugyanis minimálisan más a levele: a golyahíré kerek, a salátaboglárkáé egész kicsit csúcsos. A virágukban különbözik igazán a két növényke. A salátaboglárka ui. 8-12, keskeny szirommal bír, míg a gólyahíreknek 5, kerek formájú csészelevele van.

2008. április 12., szombat

Újabb vadvirágok: salátaboglárka

Nincsenek megjegyzések:

Újabb vadvirágokra bukkantunk a kertben. A kapu melletti területet ugyanis szinte ellepték a salátaboglárka kedves kis sárga virágai...

Sikerült róluk néhány publikálásra is érdemes fényképet is készíteni, ezeket hamarosan közreadjuk — az újabb adag kankalin, és ibolya fotóval egyetemben. A palántázás terén is vannak hírek: a még a múlt héten elvetett hajnalkák is őrült tempóval nőnek a balkonládákban — és ugyan kissé bátortalanul, de a levendula is elkezdett kibújni a ház hétközben fűtetlen, de mégis védettebb klímájában.

2008. április 6., vasárnap

Rózsafuttató boltív

Nincsenek megjegyzések:

Pénteken bevásárlás közben találtunk egy egyszerű rózsafuttató boltívet. Vasárnap sikeresen össze is szereltük a szerkezetet...


Rózsafuttató boltív vázlata (saját dobozáról)

Nem túl bonyolult jószág, néhány vékony fémcső, és egy marék csavar az egész. Természetesen ez is kínai, olyan is, nem kell extra minőséget várni tőle. Bejárata 133 cm, és 240 cm magas, a létrája kb. 38 cm széles. Ugyan a kertben idén még nem tervezünk rózsákat telepíteni, majd csak amikor végleg kiköltözünk, akkor szeretnénk belefolyni a rózsanevelésbe. Azért úgy gondoltuk érdemes kipróbálni.

Idén a boltív még nem a végleges helyére kerül, és rózsa helyett egyenlőre "csak" Kék hajnalka lesz felfuttava rá. Az összeállítása gyorsan ment, és végül a kerítés mellé szúrtuk le a földbe. A hajnalkák meg még balkonládában várják, hogy kitelepíthető méretűre cseperedjenek.

Ezen túl a ház keleti oldalán, a kerítés melletti nagyobbacska ágyást jelöltük ki, és kerítettük el fa ágyásszegéllyel. Így a második ágyásnak is kialakult a helyét.

A balkonládában kezd kibújni a nemrég magról vetett levendula, és a csomagolásban kicsírázott hagymás növények nagy része is kezd kibújni a földből — hamarosan tehát újabb növényekkel gazdagodik majd kiskertünk.

2008. március 30., vasárnap

Tavaszi kankalin

1 megjegyzés:

Tavaszi kankalin

A hétvégén végre ismét kiszabadultunk a kertbe.

A látogatás rövid volt mert szüleinket kalauzoltunk el új birodalmunkba. Azért a kert szemrevételezésekor az legalább kiderült, hogy a kankalinok egy jelentős része tavaszi kankalin lesz. Ezek ugyan nem védett, de nagyon kedves kis vadvirágok. Még csak néhány virágzott ki, reméljük a következő alkalommal lesz idő kicsit fotózni is majd ezeket a helyes kis virágokat.

A tavaszi kankalin (Primula veris) 10-30 cm magas évelő növény, 5-20 cm magas, tőállású levelekkel. Virágai a szár végén, legfejlebb 20 tagú ernyőben nyílnak. Színük aranysárga, a harangszerűen elrendezett szirmok tövében kicsi vöröses-narancsos folttal. Erős illatúak a virágai. Üde réteken, világos, nyílt erdőkben, cserjésekben lehet megtalálni. A mi kertünk olyan mint egy erdei rét, így kiváló élőhely mindenféle vadvirágnak.

Könnyen összekeverhető veszélyeztetett, védett Sugárkankalinnal (Primula elatior). A különbség a virágában van: az öt sziromlevél mélyebben tagolt, színe világosabb és a virág közepén hiányoznak a narancsos foltok, és virágai sem illatosak.

2008. március 15., szombat

Váratlan és várt vendégek

Nincsenek megjegyzések:

Tavaszi kankalin bimbó

Az első virágágyás kialakítása közben váratlan, de örömmel látott vendégekre bukkantunk. Betelepedtek az első általunk választott növények is a kertbe.

Nagyon nem kell persze megijedni, a hívatlan látogatók szívesen látott vendégek a kertben. Már az első alkalommal is gyanús volt, hogy a nagy avartömeg alatt rejtőzködő növényke tőállású levelei olyan ismerősek. Első tippünk az volt, hogy valamilyen kankalinról lehet szó.

Aztán eltelt egy hét és a kis növénykék áttörték a tölgyfalevél takarást — és kicsi bimbók is megjelentek rajta. Az immár egyértelmű volt, hogy ezek bizony kankalinok lesznek. Mivel a kert állapota alapján itt sohasem volt felásott ágyás, jó eséllyel az itt lakó kankalinok is vadon nőtt változatok. Tekintve, hogy a legtöbb kankalin védett növény, kíváncsian várjuk milyen változat(ok) lesz belőle.

A kert végében a bimbók mögött lilás szirmok sejlenek, ami akár a Magyarországon már vöröskönyves (azaz eltűnőben levő, szigorúan védett) lisztes kankalinra is utalhat. Ha valóban az lesz belőle, akkor jó helyre nőtt a növényke. Mindenesetre a későbbiekben, ha kinyílnak a kankalinok, majd még visszatérünk a témára...

Pénteken, 14-én délután a felásott területre bekerültek az Ixiak. Ez az ismertető szerint kardvirágféle (Ixien kardvirág), de kinézetre inkább olyan vadvirágos hangulatú növény. Vegyes színű, fehértől a liláig sokféle virágai lesznek, hat szirommal, függőlegesen fürtbe rendezve. Nem túl nagy termetű, mindössze 35 cm magasra nő. Ha így tavasszal (március-április) ültetjük el őket, akkor július-augusztus között nyílik majd. Ha szeptember-december között kerülnek földbe, akkor akár már májusban elkezd virágzani.

Ugyan még az év végén kellett volna elülteni egy csomó más hagymás növénykét is, de mind a kicsi sárga nárciszok, mind a lila és fehér krókuszok és az Ixilirionok a zacskóban elkezdtek kihajtani. Sok hagymának többcentis zöld hajtása volt, így azon gondolkoztunk, hogy vagy elszáradnak ültetetlenül, vagy inkább bevállaljuk, hogy későn ültetjük ki őket. A dolog azért nem tűnt meredeknek, mert a téli időszakban a hagyma úgyis csak pihent volna a talajban, és így a tasakban kihajtva nagyjából ott tarthat a fejlődésben mint normálisan — leszámítva persze a krókuszokat, amelyek már ilyenkor elnyílófélben lennének. Így szombaton, 15-én földbe kerültek ezek a növények is.

Az Ixilirion eddig számunkra ismeretlen növény volt. Nagytermetű, kicsit harangvirágfélének tűnő virágokkal, és egészen hosszúkás hagymával. A fotón jól nézett ki, de hát végeredményben minden virág szép, így nagy baj nem lehet belőle.

A vakondtúrások földjéből megtöltöttünk 3 balkonládát is palántázási céllal. Elsőként az egyik láda felébe levendulát vetettünk, hogy aztán később kikerüljön ez az illatos növény is a kertbe.

2008. március 11., kedd

Kertész leszek...

Nincsenek megjegyzések:

Régi álmunk volt egy saját kert. Az élet szerencsére úgy hozta, hogy ez most megadatott a Pilis hegység szívében, Pilisszentlászlón.

Ebben a blogban szeretnénk egyfajta képes naplóban rögzíteni kertünk kialakulását, a növények későbbi fejlődését. Erre nagyszerű lehetőséget ad az, hogy a kertünk jelenleg még üres, így a leírását is gyakorlatilag a nulláról kezdhetjük el.

Nem vagyunk szakképzett kertészek, pusztán laikusok — így senki ne számítson komoly tudományos igényű fejtegetésekre. Ettől függetlenül a tapasztalataink összegyűjtése talán nem haszontalan mások számára sem. Nagyon szeretünk fotózni — növényeket különösképpen —, így fényképekben gazdag oldalt tervezünk.

A kerthez nekünk szervesen hozzátartoznak a benne otthont találó madarak, rovarok egyéb élőlények is, de a kultúrkert emberi élettérnek kialakított részei is, így pl. kerti bútorok, szalonnasütő és egyéb nyalánkságok. Így nem csupán kertészkedésről fogunk írni, hanem kisebb barkács-rovat is olvasható lesz itt.

2008. március 9., vasárnap

Itt a tavasz!

Nincsenek megjegyzések:

Kellemes langyos idővel köszöntött be március, így kertünk története is elkezdődhet. Március elején megterveztük a kert funkcionális felosztását, és a kultúrkert ötleteinek részletesebb kidolgozását.

Az első növény ami kikerült a kertbe, az egy kb. 1 méter magas kaukázusi jegenyefenyő volt. Még karácsony előtt vettük, mondván egy a kertben cseperedő fenyőcske jó lesz a későbbiekben is karácsonyfának. Decemberben kőkeményre fagyott a talaj, így csak idén év elején kerülhetett beültetésre egy nagyobbacska ládába. A későbbiekben kiültetjük majd a szabadba, ha megtaláltuk az ideális helyét, addig a teraszon köszönti a hozzánk érkezőket.


Az előkert tölgyfái novemberben

Az előkert — azaz a ház és az utca közötti — területét hatalmas tölgyfák, és egy juhar uralja. Ilyen szép, fenséges öreg fákhoz bűn lenne hozzányúlni, így meg sem fordult a fejünkben komoly átalakítás. Annyira a szívünkhöz nőtt, hogy gyakorlatilag csak pár belógó ág szanálására, és egy majdani utacska kialakítására gondoltunk itt — végülis keveseknek van saját erdő a kertjében. :)

A ház mögötti területet háromfelé osztottuk: egy ún. kultúrkertre, ami egyfajta pihenőterület, emberi élettér lenne. Mögötte egy védett zóna lesz a madaraknak és a csillagászati mániánk kiélése céljára, végül egy kisebb konyhakert jellegű terület haszonnövényekkel.

Elsőként négy bokor került elültetésre a konyhakertben: egy piros és egy feketeribizli, egy köszméte valamint egy málnabokor. Az első virágágyást is kijelöltük a kultúrkertben, egy részét sikerült kitisztítani, és beültetni egy kicsi részét. Gyaníthatóan a földbe került téltemető az idén már nem fog kibújni, de jövőre ezek a helyes kis sárga virágok jelezhetik majd a tavasz eljövetelét...