Apróságok

Pár apróságról számolnék be, mindegyikük más miatt apró. Lesz kéremszépen itt szó a nanokertészet újabb remekeiről, meg famagonc küléönlegességekről is.

Nanopadlizsán

Az egyik természetesen a nanokertészethez köthető. A már Piszke blogján is emlegetett nullástökünkhöz képest végülis gigászinak mondható a mellékelt (fürj)tojásgyümölcs. Már majdnem akkora mint egy nanokertészeti alapmértékegység, azaz alulról közelíti a standard gyufásdoboz méretét. Kettő is van belőle, így a jóllakás garantált, igaz kertitörpénk — hála az égnek — nincsen! :)

Még valamikor tavasszal hirdettük meg a famagonc mentőakciónkat, viszonylag mérsékelt eredménynel, hiszen még egyetlen fácska sorsáról sem tudok pontosabbat, de majd még nyaggatom az új nevelőszülőket... :)

Tölgyért és gyertyánért... :)

Az utolsó magoncszállítás aug. 1-én hajnalban volt, ekkor Editnek ment 2-2 gyertyán és tölgy. Előző este kinéztem két 30-40 cm magas tölgyet és elkezdtem kiszedni. Hát nem volt egyszerű, jó fél méter mélyen belepréselte már magát a sziklába a két fácska! Szó szerint csákánnyal, foggal-körömmel lett kiszedve, majd egy órás kínlódással. A két gyertyánt meg simán ki lehetett húzni, ha bírja az ember hátsója a hirtelen leülést.

A majd két éve erősen aszályos időre ezek szerint a tölgy így reagáll: a mélyen (már nem) levő víztartalékokra alapoz. A gyertyánok ellenben a föld felett kb. ugyanakkorák voltak, de csak a felső 15 cm-es talajrétegben voltak gyökerei, nagy területet behálózva. Így a legkisebb friss nedvességet is ki tudják használni — cserébe nincsenek komolyabb tartalékaik.

Nagyon köszönjük a cserébe felajánlott lopótök-magokat és a két kis korondi csészécskét! Egyrészt a tökmag is apró, másrészt a két kis cserépkupica is az, így végülis beleférnek ebbe a cseppségekről szóló bejegyzésbe.

Egy apró tölgymagfonc dupla erőforráson.

A hétvégén elkezdtem a tüzelőt felrakodni, és egy nagyobb területen eltakarítottam az összegyűlt lombokat. A félig elkorhadt lombrétegben számos éppen csak kicsírázott tölgyet találtam. Közülük egyet érdekessége miatt bemutatok itt is. Ennek az a különlegessége, hogy két makkból nő ki egyzsere. A képen nem látszik annyira, de az egyik makk egyik sziklevele becsatlakozik egy másikba egy kis gyökérdarabbal összekötve, a másik sziklevele a másikéval összenőve meg indítja a szárat. Mondhatnánk úgy is, hogy a kis növény párhuzamos kapcsolással két elemre is rá van kötve. :) Mindenesetre érdekes, még nem láttam ilyet.

Szobai tavasz

Odakint ugyan enyhe, de kellemetlenül szeles napok vannak. Pár szál krókusz hajtott ki eddig a kertben, a szobában meg hirtelen felgyűltek a virágok — nem tudtuk ellenállni ugyanis a szépségüknek.

Az elmúlt bejegyzésekben már bemutattuk a rózsaszín virágú jácintot, és említés szintjén szóba került, hogy van egy fehér is belőle. Időközben a rózsaszín el is virágzott, de a fehér még pompája teljében van. Illatát tekintve még erőteljesebb mint a rózsaszín volt. Így hát készítettem erről a virágról is egy portrét.

Emese egyik délután hazajött, és "valahogy" vele érkezett két kis cserépben nevelkedő kankalin. Aztán ugye jött a nőnap, és a céges ajándék idén nem hajtatott nárcisz volt, hanem újabb élő kankalinok.

Volt az egyik tő sárgás-vörös (Primula Acaulis) kankalinon egy érdekes virág is. Valami mutáció folytán összenőtt két virága két-két sziromlevél mentén, így egyfajta sziámi ikervirág lett a végeredmény. Nem tudom ez a — gondolom erősen beltenyésztett — árudai állománynál mennyire szokatlan. Az is lehetséges, hogy a nagy számok törvénye alapján ahol nagyobb tömegben nő a virág, több az esély az ilyen furcsaságra is. Akárhogyan is van, azért talán megéri megnézni róluk egy pár közelképet!

No és nőnapra érkezett még egy szép vágott virág csokor is. Így most az egyik keleti ablak belső fele virágokkal teli, az asztalon pedig egy gyönyörű virágcsokor illatozik. Idebent legalább már igazi tavasz van. :)