2011. június 27., hétfő

Vadvirágos április III.

2 megjegyzés:

Ezzel a képadaggal fejeződik be a kicsit hosszúra nyúlt áprilisi vadvirág-összefoglaló. Összesen 101 fotót tettem ki ide erről a mozgalmas hónapról. Persze április után hagyományosan a május következik, így amennyiben ezek kedvező fogadtatásra találnak, folytatom ezt a havi képes beszámolót.

A Nehézszagú gólyaorr (Geranium robertianum) a hónap végén kezdett intenzív virágzásba. Ez az időszak legtipikusabb erdei növénye. Kimondottan az árnyékos, védett zugokat szereti, így nálunk is elsősorban az ésazki tölgyes részen látható, illetve a szomszédos elvadult telkek árnyékos részein.



Rövid ideig volt vendégünk a Hagymaszagú kányazsombor (Alliaria petiolata), kevés lévén belőle nem kóstoltuk meg, pedig információnk szerint ez remek saláta alapanyag. Jó méter magas növény, a csúcsán aprócska fehér virágokkal. A növény levelei is nagyon érdekesek, szép az erezete, és a széle is nagy karéjokkal csipkézett. A levelek illata egyébként valóban emlékeztet a hagymáéra.

Ha már saláta alapanyag, akkor ne felejtsük el, hogy a Salátaboglárka (Ranunculus ficaria) is még virágzik április elején. Ugyan a virágzás előtti, zsenge levelei sokkal ízletesebbek, de azért ilyenkor is érdemes szedni, és enni.

A hónap utolsó hetében a Farkas kutyatej (Euphorbia cyparissias) tűnt fel a déli füves részen az egyre magasabb fűdzsungel között. A kutyatejeket rendszeresen össze szokták keverni a pitypanggal, ezért is gondolják sokan, hogy a pitypang nem ehető. A kutyatej félék ugyanis valóban nem fogyaszthatóak, de a mellékelt képeken is látható, hogy a két növény köszönőviszonyban sincs egymással.

A hónap végére többféle veronika is virágzott már, bár ezek tipikusan májusi növények. Kezdetben a legtöbb az Ösztörűs veronikaból (Veronica chamaedrys), és Kakukkveronika (Veronica serpyllifolia) volt. Április utolsó napjaiban kezdett el feltűnni a Gamandor veronika (Veronica teucrium) hosszú virágfürtje az utca erősen napos részein.

Egyetlen példányt láttunk idén is a Tavaszi lednekből (Lathyrus Vernus). Ez eddig minden évben kivirágzott, amióta itt lakunk. Évről-évre terebélyesebb, így lehet meghonosodik a kertben. Elsősorban a színe miatt feltűnő, mert lilából fémes-kékbe átmenő virágai messziről szemet szúrnak. Egy termetes tölgy árnyékában virágzik, nadálytövek szomszédságában erősen árnyékos helyen. Rövid ideig virágzik, aztán érdekes toktermést hoz.

« Vadvirágos április II. Vadvirágos április I. »

Vadvirágos április II.

4 megjegyzés:

Hosszú ideje halogatom már az áprilisi vadvirágos bejegyzés folytatását. Végre elkészültek a képek, és akkor már "csak" a májusiakkal leszek adós. alán kicsit kevesebb kép is elég lenne, de nehéz a virágoknak ellenállni. :)

Továbbra is áll az új módi, hogy a kis képeke kattintva azok nagyobban is megtekinthetőek. A sok szöveg helyett beszéljenek inkább a képek!

A füves részeken a Kerek repkény (Glechoma hederacea) lila virágai bukkantak fel már a hónap elején is. Kicsit később már a Pongyola pitypang (Taraxacum officinale) is virágzott. Ez a két virág komoly harcban állt a füves területek meghódításáért. Besegítettünk a repkénynek, mert a pitypangok jó része a konyhában végezte.





Közutálatnak örvend a turisták körében a Piros árvacsalán (Laminum purpureum). A csípős természetű növény virágai azonban be kell látni, hogy nem is olyan csúnyácskák. A csalánteát is sokan fogyasztják, bár valami azt súgja nekem nem az ízéért isszák.

A hónap második felében megjelent a Fekete nadálytő (Symphytum officinale) nagyméretű levele. Nálunk eddig csak a sárga virágú változata nyílik, finoman vörössel erezve a szirom tölcsérét. Az Indás ínfű (Ajuga reptans) jellegzetes "tornyaiból" idén nagyon sok volt, valósággal ellepték a talajt. Mivel sokfelé együtt volt látható ez a két növény, így inkább közös képblokkba tettem őket.







A Pöszörlégy márciusban még a tüdőfüveket látogatja, április derekán már az ínfüvek körül szorgoskodik. A poszméhek ellenben a nadálytöveket részesítik előnyben, hiszen az ínfű hosszúkás, pár milliméteres virágaihoz nem tudnak hozzáférni. A pöszörlégy hosszú szívókája ellenben mintha csak az ilyen apró ajakos virágokra lenne kitalálva.

A hónap második felében jelent meg először a Májusi gyöngyvirág (Convallaria majalis) szépen felcsavart levélcsövecskéje, és a Soktérdű salamonpecsét (Polygonatum odoratum) is. A hónap legvégén sikerült lencsevégre kapni egy sietős gyöngyvirágot. Ezek kivétel nélkül a kert északi lejtős részén, a tölgyfák aljnövényzeteként nőnek, miniatűr gyöngyvirágos-tölgyes élőhelyet alkotva.

A hónap utolsó harmadában bontott virágot a kertben a vásárolt Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis). A vadon élő változatok ekkor már régen magszárba mentek, úgy látszik ez a késői virágzás a termesztett állományra jellemző lustaság, elkényelmesedés lehet. Szerintem a mi kertünk nem nagy kedvence a kökörcsinnek, nem nagyon dúsul. Szüleim városi kertjébe ugyanakkor kikerült kökörcsin idén már dús, 7-8 virágot adó csokor lett, nálunk a 3 tőből egy kínlódott ki egy virágot. Gyanítom túl sok a számára a konkurencia ebben a buja vadvirágos kertben, a talaj se meszes...

A hónap végén figyeltem fel arra, hogy a viszonylag sok napot kapó területen egy nagy foltban érdekes, apró termetű növény alkot szőnyeget. Az ínfűhüz hasonló kis tornyokat alkot, de élénkzöld, és az egyes szinteken négy keresztirányban elhelyezkedő levele van. Közelről megnézve minden levélszintet egy pici, szintén kereszt alakú sárgás virágokból álló koszorúcska övez. Az már meg se lepett ezután, hogy négy porzója van. Kis határozóböngészés után kiderült, hogy a Mezei keresztfű (Cruciata laevipes) névre hallgat. Nagyon szeretik az aprócska, pár miliméteres legyek, bogarak.

Vadvirágos április I. Vadvirágos április III.