Hol van a tél?

Az idei "tél" eddig megérdemelte az idézőjelet, hiszen egyáltalán nem volt télnek nevezhető. Talán most fog igazából elkezdődni?

Ennyi volt eddig: fehér Karácsony

Emberi oldalról nem panaszkodhatunk, mert végülis nagyrészt fehér volt a Karácsony, a fűtés sem akkora macera, mint egy kemény télen. 22-én esett kb. 5 cm hó, ami aztán 24–25 között megvolt, 26-án pedig egy nap alatt elolvadt. Azóta érdemi hóesés nem nagyon volt, ami jött az rögvest ment is. Most napok óta hideg van, és tegnap du. egy kevés hó is volt, de messze nincs takarásban a talaj. Pedig kemény mínuszok vannak, a faluban lent -7° körül mértek ismerősök. Ez szerencsére nálunk csak -5° volt — ismét bizonyítva a picit enyhébb mikroklímánk létezését.

Pedig jó lenne egy igazi hótakaró! Nem csak azért mert Emma szegény nagyon várja már, hogy hóembert építhessünk, szánkózhassunk, hanem mert nagyon kevés csapadék volt felénk. A tavalyi nyár első felében még esett elég rendesen, aztán július második felétől mindezidáig alig volt eső/hó. Nagyon száraz a talaj, és a hótakaró a hajnali fagyoktól sem óvja a szunnyadó növényeket. A keményebb hidegek is jól jönnének, hiszen az enyhe időjárásban rengeteg kullancs és egyéb nem feltétlenül kellemes szomszédságot jelentő rovar telel át a fák kérge alatt.

Egy szónak is száz a vége: nagyon kellene egy igazi téli időjárás végre! Mára és holnapra havazást, havasesőt mondanak ugyan, de tartok tőle, hogy nagyobb összefüggő hótakaróra most sem száíthatunk.

Azért legyenek kicsit képek is errefelé, lévén Kerblogolók virágnapja volt 15-én. :) Virágzó virág az nem nagyon van a kertben (ez talán nem meglepő), de azért lehet találni virágot is. Igaz elszáradva, de ha az ember szereti a kicsi részleteket érdekes dolgokat találhat.

Balra az Erdei turbolya elszáradt virága, és annak egy parányi részlete kinagyítva, jobbra egy azonosítatlan "szőrmók" :)


Sok moha is elszáradt, de pár példány még köszöni jól van.


Ez kövirózsa szüleim kertjéből költözött ide a sziklakertbe

Végül búcsúzzunk egy szép, színpompás téli alkonyattal, ellensúlyozandó a sok szürkét:

Tavasz gőzerővel

Március 15-én esőzést jósoltak. Ugyan többször is vésztjóslóan befelhősödött, de végül mégis mindig elvonultak a felhők, és összességében egy szép, tavaszi napnak örvendhettünk.

Mielőtt kis képes beszámolóval mutatnánk meg mi újság volt a kertben a márciusi Kertblogolók Virágnapján, említsük még meg, hogy átforgattam a komposztláda tartalmát. Az új helye a keretnek gyakorlatilag a régi mellett van, de mégis kicsit rejtetebb helyen mint eddig. A korábbi hely alján több talicskányi már használható földhalom maradt. Nagyon sok lombunk van, így lehet tényleg érdemes lenne még egy keretet üzembe helyezni.

Kertblogolók Virágnapja

Örömmel vettük észre, hogy mindenfelé kibújtak a Tavaszi kankalinok (Primula veris) és a Salátaboglárka (Ranunculus ficaria) levelei. Tavaly is éppen ilyenkor jelentek meg ezek a virágok. Odalent Szentendrén a Bükkös-patak partján már szép számban virágzik is a salátaboglárka.

A Turkesztáni szil is nagyon sok milliméter közeli rügyet hajtott. Ha mindből levélke lesz akkor nagyon gyorsan fog bezöldülni. A sövényt tavaly ültettük el, így ez az első áttelelése, és utána következő kizöldülése, tehát érdemes lesz figyelni a fejleményeket.

A mogyoróbokrok már jó egy hónapja virágzanak. Most feltűntek a lassan már kiporzott hímivarú barkák mellett a kicsinyke nőivarú virágai is. Remélem növénytanilag így korrekt, mindenesetre álljon most itt róla némi képanyag csak mert egyszerűen szép. Az aprócska élénk rózsaszín virágocskák már ránézésre is igen hatékonynak tűnnek a virágpor befogására.

A kökény is erőteljesen rügyezik, lassan kezd éledezni a hosszú téli álmából — így érdekes lesz megfigyelni napról-napra, ahogy terjed a virágzása a hegy lábától felfelé. Tavaly ez különösen látványos jelenség volt. A kökény belső ágain előszeretettel lakik többféle zuzmó is, ezekről is készítettem pár felvételt.

Az orgonabokrok is hamarosan kizöldülnek, mindenesetre hatalmas rügyeket lehet megfigyelni rajtuk, és a barka is gyönyörűen néz már ki.

Természetesen sok áttelelt száraz virágmaradvány is látható mindenfelé. A Nehézszagú gólyaorr (Geranium robertianum) is maradó szárakat szokott hagyni maga után, de ez a növény már zöldül is, így most a már szép élénkzöld töveket elszáradt tavalyi szárak ölelik körbe. Áprilisban már virágozni szokott, és egészen őszig látni tetszetős virágait.

Kertblogolók virágnapja: 2010. november

Először a nagyszerű Művelt Kert blogon olvastam a Kertblogolók Virágnapja c. kezdeményezéséről még októberben. Jópofa ötletnek tűnt, így ebben a hónapban én is megnéztem a vadvirágos részt a kertben mi is nyílik ilyenkor mifelénk.

Az eredeti kezdeményezés a May Dreams Gardens blogból származik. A virágnap lényege, hogy a kertblogolók minden hónap 15-én készült képes helyzetjelentéseket készítenek a saját kertjükről, majd ezt a May Dreams Gardens szerkesztője meghivatkozza a saját oldaláról.

Művelt Kert: Virágok még és virágok már című postjában buján virágzó növényeket válogatott 2010. novemberében — érdemes megnézni. Mivel nálunk gyakorlatilag a fűszerkerten kívül még mindig "csak" egy erdei rét van a kertben, így értelemszerűen vadvirágos képeket készítettünk.

Legtöbb jelenleg a Vajszínű ördögszemből (Scabiosa ochroleuca) nyílik. Szép, valóban vajszínű virágai vannak, ennek a nagyjából derékig érő növénynek. Már nyár elején feltűnik a magas fű közé keveredve, és késő őszig virágoznak. Elsősorban a napos részeken tűik fel. Érdekes ahogy az összetett virága kinyílik: először csak egy kúpos, gúlaszerű képződmény jelenik a szárak végén, ebből bomlanak ki aztán fokozatosan a szirmok. A kicsi szirmok közül magasan kiemelkednek a porzók, ez az alábbi virágkép sarkába tett kis insertben jól megfigyelhető.

Vajszínű ördögszem (Scabiosa ochroleuca) virága közelről.

Néhány halványlilás ördögszem példányt is láttunk még októberben de ezek már elvirágoztak, vagy csak nem vettük észre a magas fűben. Ezek valószínűleg a Szürkés ördögszem (Scabiosa canescens) példányai voltak, amely már visszaszorulóban van Magyarországon.

Egy ernyősvirágzatú növény részlete

Elég sok ernyősvirágzatú növény van még mindenfelé. Ezek beazonosítása azonban eddig még elmaradt, amit nem könnyít meg a mai határozókönyvek képanyaga sem. Általában van egy pár centiméteresben kinyomtatott kép egy egészalakos kompozícióban a növényekről. Ezek zömmel 40-50cm magasak, így el lehet képzelni mi látszik a képeken. Sokszor pedig a döntést, hogy mivel is találkoztunk éppen csak apró jellegzetességek alapján lehetne meghozni. Azért álljon itt egy részlet egy ernyősvirágzatú virágról, hiszen az egész alakos felvétel többek között itt a blogban sem adna túl sok élményt a zavaróan buja háttér miatt.

Van néhány pillangósvirágú is még. Talán nem meglepő, hogy ezeket elsősorban az Erdei here (Trifolium medium), és a Magyar here (Trifolium pannonicum) valamint a Vajszínű here (Trifolium ochroleucum) fajok képviselik. Kép csak korábbról van róluk, így most kimaradtak a válogatásból.

Balra egy aszat virága, jobbra: Nehézszagú gólyaorr (Geranium robertianum)

Még mindig virágzik a Nehézszagú gólyaorr (Geranium robertianum). Ez a növényke már tavasszal feltűnik, és egész nyáron át késő őszig virágzik — elsősorban az árnyékos, nyirkos helyeken. Nem emlékszem hogy valaha is láttam volna november közepén a virágát. Ősszel a leveleinek a széle sokszor átmegy élénkvörösbe. Jellegzetes, átható szagot áraszt ha megdörzsöljük, de elég csak rálépni a leveleire. Szintén lila színekben virít többféle aszat is a kertben. Ezek elsősorban a napos, füves részeken láthatóak. Pontos meghatározásuk folyamatban van.

Nagyon szép őszi színekben pompáznak a különféle sövények, bokrok is mindenfelé. Jellegzetes látvány pl. Kecskerágó még mindig látható pirosas színfoltja, a Fehér hóbogyó (Symphoricarpos albus) messziről világító termése.

A környéken azonban virágzik még számos szép virág. Láttam a közelben szép számú Őszi kikericset (Colchicum autumnale L.) is, sajnos egy kirándulók által gyakran látogatott réten. Nagyon sok tő volt letaposva a csipkebokrok melletti részeken — láthatóan gyűjtötték a csipkebogyót, és a magas fűben nem vették észre a magas fűben elbújó, nagyon törékeny szárú virágokat! :(