Azt hiszem, az utolsó olyan hétvégéink vannak, amikor a szép őszi lombok még a fákon vidították a szemet. Így gondoltam jól esik majd pár színes kép, hogy az első hó előtti unalmas, szürke időszakban legyen mit nézni.
Kisebb szél fújt egy hete, ami meg is tette a hatását: a fákról folyamatosan hullotak a levelek. Elsőként a gyertyánok aranysárga levelei hullottak alá puha takaróval borítva mindent. Őket követte a korábban őszülő tölgyek zörgős levéláradata (a késésben levő tölgyek még csak most sárgulnak). A tölgy általában tartja a színes leveleket amíg azok egységesen barnára nem száradnak, utána viszont 1-2 nap alatt képes több köbméternyi avart termelni.
A nagy levélesőbe beszállt a gyönyörű színekben pompázó juhar és som, galagonya, berkenye, mogyoró, hárs, jázmin, cseresznye és ki tudja még ki mindenki. A hóbogyó bokrokon is vakítóan fehérlenek a termések, az iszalag is kibontotta egész télen át díszlő gyapjas pamacsait. Ez utóbbi különsen látványos jelenség a narancsvörös juharfa levelei közé keveredve.
Azért a talajszinten sem volt unalmas a látvány: a lágyszárúak elmúlásukban is szemgyönyörködtetőek, mert sok vadvirág kimondottan szép színű levelekkel bír így ősszel. Az orbáncfüvek sárgás-vöröses színűek, elhervadt virágai kávébarnára cserződik. A szamócák jellegzetes háromtagú levele legtöbbször sötétvörösben pompázik, a cickafarkak mutatós formájú levelei pedig égő narancsban pompáznak. Az egyik kutyatej-féle pedig szép színátmenetes: fent zöld aztán gyorsan átmegy sárgába, és a töve narancsos-vörös. Hasonlóan színátmenetes a turkesztáni szil lombja is, néhol levélen belül is produkálja ezt. A harangvirágok és az ökörfarkak szürkére száradva magaslanak ki a fűből, a gyűszűvirágok barna terméstokjai pedig szépen felrepedtek a kacskaringós szárvégeken. Még a tavaszi kankalin szárából is látni párat, bár magját már elszórta a nyári időszakban.
Aztán 10-én megjöttek az első fagyos napok is, igaz ekorra már alig maradt levél a fákon. E sorok írásakor már csak a tölgyek egy kisebb része és pár juharfajta lombos, és a kertet jó 15-20cm vastag avartakaró borítja be egyenletesen.
Egy hét alatt ennyire megváltozott a kert kinézete...
A krizantémok pedig természetesen még mindig kitartóan virítottak, míg a hajnali fagyok nem jelentkeztek a hegytetőn. Az első pár fagyos reggel csak kifakította a színeit, de még most is vannak frissen kinyílt virágok. Ma napközben is csak 4-5°C volt, az északi oldalon levő tartósan árnyékos helyen még délben is deresek maradtak a földön a levelek. Lassan elalszik a kert növényvilága. Csak a madarak nyüzsögnek folyamatosan, begyűjtve az utolsó kalóriadús terméseket...
Pár vegyes hangulatkép
Az idei ősz valóban nagyon szép volt, nem is emlékszem, hogy valaha lett volna ilyen szép. Persze ez az eső hiány miatt is van, a levelek nem estek össze, hanem megtartották a formájukat.
VálaszTörlésNagyon hangulatos képeket készítettél,nektek tényleg erdei kertetek van, az a sok avar biztosan jót tesz a növényeknek.
A szóellenőrzésen mindig elvérzek. Írtam nektek, de amikor a küldésre kattintok a bejegyzés jelenik meg, én meg, mint aki jól végezte dolgát, bezárom az oldalt, ahelyett, hogy legörgetnék a bejegyzés aljára ahol a megjegyzéshez kéri az ellenőrzést. Szívás. De nem csak nálatok szoktam így járni.
VálaszTörlésEgyébként azt hiszem nagyjából az állt itt, hogy most először láttam a kerteteket kicsit nagyobb látószögből, és hogy nektek igazi fáitok vannak. És csodaszépek és erdeiek. És, hogy lesz még levél, amibe bele lehet hajigálni a csemetét, majd utánaugrani, és később, ha még futja a szuszból újra összegereblyézni.
Nagyon szépek.
VálaszTörlésNagyon színes és vidám! Kár, hogy négy hónapig alszik a kert és csak a nagyon nyüzsgők kandikálnak elő esetleg korábban. Szépek lehetnek a téli árnyékok annyi faág alatt.
VálaszTörlésIgen, valóban szép a tél is. A jó hosszú árnyékcsíkok nyújtóznak a havon, és ott az a tipikus téli csend, a tompa hangokkal, és a fázós madarak óvatos motozásával... Azért kell ez is, ha másért nem is de egyfajta belső csendet teremt bennünk így év végére. :)
VálaszTörlés