2011. november 12., szombat

Őszutó

Azt hiszem, az utolsó olyan hétvégéink vannak, amikor a szép őszi lombok még a fákon vidították a szemet. Így gondoltam jól esik majd pár színes kép, hogy az első hó előtti unalmas, szürke időszakban legyen mit nézni.

Kisebb szél fújt egy hete, ami meg is tette a hatását: a fákról folyamatosan hullotak a levelek. Elsőként a gyertyánok aranysárga levelei hullottak alá puha takaróval borítva mindent. Őket követte a korábban őszülő tölgyek zörgős levéláradata (a késésben levő tölgyek még csak most sárgulnak). A tölgy általában tartja a színes leveleket amíg azok egységesen barnára nem száradnak, utána viszont 1-2 nap alatt képes több köbméternyi avart termelni.



A nagy levélesőbe beszállt a gyönyörű színekben pompázó juhar és som, galagonya, berkenye, mogyoró, hárs, jázmin, cseresznye és ki tudja még ki mindenki. A hóbogyó bokrokon is vakítóan fehérlenek a termések, az iszalag is kibontotta egész télen át díszlő gyapjas pamacsait. Ez utóbbi különsen látványos jelenség a narancsvörös juharfa levelei közé keveredve.



Azért a talajszinten sem volt unalmas a látvány: a lágyszárúak elmúlásukban is szemgyönyörködtetőek, mert sok vadvirág kimondottan szép színű levelekkel bír így ősszel. Az orbáncfüvek sárgás-vöröses színűek, elhervadt virágai kávébarnára cserződik. A szamócák jellegzetes háromtagú levele legtöbbször sötétvörösben pompázik, a cickafarkak mutatós formájú levelei pedig égő narancsban pompáznak. Az egyik kutyatej-féle pedig szép színátmenetes: fent zöld aztán gyorsan átmegy sárgába, és a töve narancsos-vörös. Hasonlóan színátmenetes a turkesztáni szil lombja is, néhol levélen belül is produkálja ezt. A harangvirágok és az ökörfarkak szürkére száradva magaslanak ki a fűből, a gyűszűvirágok barna terméstokjai pedig szépen felrepedtek a kacskaringós szárvégeken. Még a tavaszi kankalin szárából is látni párat, bár magját már elszórta a nyári időszakban.





Aztán 10-én megjöttek az első fagyos napok is, igaz ekorra már alig maradt levél a fákon. E sorok írásakor már csak a tölgyek egy kisebb része és pár juharfajta lombos, és a kertet jó 15-20cm vastag avartakaró borítja be egyenletesen.



Egy hét alatt ennyire megváltozott a kert kinézete...

A krizantémok pedig természetesen még mindig kitartóan virítottak, míg a hajnali fagyok nem jelentkeztek a hegytetőn. Az első pár fagyos reggel csak kifakította a színeit, de még most is vannak frissen kinyílt virágok. Ma napközben is csak 4-5°C volt, az északi oldalon levő tartósan árnyékos helyen még délben is deresek maradtak a földön a levelek. Lassan elalszik a kert növényvilága. Csak a madarak nyüzsögnek folyamatosan, begyűjtve az utolsó kalóriadús terméseket...



Pár vegyes hangulatkép



5 megjegyzés:

  1. Az idei ősz valóban nagyon szép volt, nem is emlékszem, hogy valaha lett volna ilyen szép. Persze ez az eső hiány miatt is van, a levelek nem estek össze, hanem megtartották a formájukat.
    Nagyon hangulatos képeket készítettél,nektek tényleg erdei kertetek van, az a sok avar biztosan jót tesz a növényeknek.

    VálaszTörlés
  2. A szóellenőrzésen mindig elvérzek. Írtam nektek, de amikor a küldésre kattintok a bejegyzés jelenik meg, én meg, mint aki jól végezte dolgát, bezárom az oldalt, ahelyett, hogy legörgetnék a bejegyzés aljára ahol a megjegyzéshez kéri az ellenőrzést. Szívás. De nem csak nálatok szoktam így járni.
    Egyébként azt hiszem nagyjából az állt itt, hogy most először láttam a kerteteket kicsit nagyobb látószögből, és hogy nektek igazi fáitok vannak. És csodaszépek és erdeiek. És, hogy lesz még levél, amibe bele lehet hajigálni a csemetét, majd utánaugrani, és később, ha még futja a szuszból újra összegereblyézni.

    VálaszTörlés
  3. Nagyon színes és vidám! Kár, hogy négy hónapig alszik a kert és csak a nagyon nyüzsgők kandikálnak elő esetleg korábban. Szépek lehetnek a téli árnyékok annyi faág alatt.

    VálaszTörlés
  4. Igen, valóban szép a tél is. A jó hosszú árnyékcsíkok nyújtóznak a havon, és ott az a tipikus téli csend, a tompa hangokkal, és a fázós madarak óvatos motozásával... Azért kell ez is, ha másért nem is de egyfajta belső csendet teremt bennünk így év végére. :)

    VálaszTörlés