Csodás tavaszi napsütés volt a mai napon. Ez remek alkalmat adott arra, hogy blogunk új fotós kolleginája, Emma elkészítse első publikus fotóit. :)
Az alábbiakban az Ő felvételeiből válogatunk, fogadjátok szeretettel!
A blog aktuális fejléce is Emma munkája. Kis előzetesként a KertTV még vágás alatti epizódjából álljon itt egy werk-videó Emmáról — a fenti képek fotózása közben.
Február 25-én is országszerte esett az eső. Fent a hegyen ez már nem esőként érkezett hanem — nem meglepő módon — havazás formájában.
A helyzet azért nem komoly, valószínűleg napközben el is olvad az a kb 2cm hó ami érkezett, szóval kicsit olyan "de harapni még tudok" hangulata van Tél tábornok újabb, talán utolsó akciójának... Reggelre már elvonulóban voltak a felhők, és a nap is kisütött, így a virágok is fellélegezhetnek.
A következőkben Emese még friss és ropogós képriportja következik.
...ami általában nem veszélytelen a pénztárcára. Február közepén még elég szegényes a piacon a virágválaszték, de mivel múlt szombaton volt egy kicsi üresjáratom a piac közelében, ismét nem tértem haza üres kézzel.
A nagyobb baj az, hogy ez a kis helyes kúszócserje jelenleg pontos nevét illetően ismeretlennek tekinthető. A bácsi aki árulta elmesélte, hogy ez ilyen arasznyi magas termetű, bírja a napot is, árnyékot is.
Szép rózsaszínű virágai vannak május környékén, aztán télire ilyen a képeken is látható élénkpiros bogyókat hízlal a szép örökzöld levelei mellett. A bogyók kb. 1 centiméter átmérőjűek, és tényleg nagy számban csüngnek a fás szárú ágacskákon. A kerekded formájú levelei erősek, kemény, fényes felületűek.
A bogyók is érdekesek, erősen emlékeztetnek az áfonyára — de nem gondolnám, hogy sok közük volna egymáshoz. Ha valakinek vannak ötletei mi lehet ez, szívesen veszem a segítségét! Íme még egy kép a növényről:
Update
Kata szíves segedelmével ismét kiderült kit tisztelhetünk a fenti növényben. Ez egy fajdbogyó bokrocska, és rokona az áfonyának!
Régóta vesszőparipám, hogy a kertünk adottságai éppen megfelelőek — no nem a hangyák holdraszállásához, hanem a Rhododendronok és az Ázáleák tartásához. A tavalyi év során ez a terv úgy néz ki elkezdődött, még ha jelentős mennyiségű spontán elemmel is.
Sokáig tartózkodtam a nagyobb, komolyabb növények ültetésétől. Részben a még mindig épitkezős terep miatt, részben meg a kevés tapasztalatom nem akartam telepíteni komolyabb növényeket. Figyelem! Hosszú, sok képpel "terhelt" oldal következik...
Úgy tűnik az idén hamarabb van itt a tavasz. Kis képes kerti sétára invitálom hát a nagyérdeműt...
Az elmúlt évben igencsak hanyagoltam a blogírást. Túl sok esemény nem történt, bár vannak új kedvencek a kertben. Ezekről majd külön postban emlékeznék meg, de a szemfülesebb Olvasók itt is kiszúrhatják a képek között az újdonságokat...
Egy kísérleti post, egy tesztvideóval... :)
A fenti még nem végleges videó csak egy kísérlet. A hunyor alá tett kamera gyorsított felvételén látni ahogy a tavaszi szél birizgálja a hunyorokat, ahogy a napfény át-át tűnik a szirmain. Persze 2 perc 30 másodpercben ez már kissé unalmas, de ez tényleg csak egy kísérleti feltöltés volt. De ha már kísérlet, meg post is született belőle, azért kérdezek is Tőletek:
— Van szerintetek értelme virágokról kisebb imázsfilmeket forgatni, és azokat publikálni?
Ma reggel Emma felkelt, kinézett az ablakon, majd felháborodottan konstatálta: Ez röhejes!
Ma reggel diplomáciai tárgyalásokat kezdett a Húsvéti Nyúl(101) a Mikulással (242). A megbeszélések tárgya a közelgő ünnepekre vonatkozó csomag-kézbesítési feladatok egyeztetése volt. Mivel a Mikulás éppen szabadságon van a Déli sarkon, ezért munkára em volt hajlandó.
A One Day Workers Club áthidaló javaslata azért reményt ad, hogy a Húsvét az idén se maradjon el. Javaslatuk alapján a Mikulás szükség esetén jutányos áron kölcsönzi a szánját az ajándékok kihordásához a Nyúlnak.
Azt hiszem igazat kell adjak neki, mert azért április elején fehér hótakaróra ébredni nem túl vicces dolog. Feltételezem a növények is egy véleményen lehettek Emmával, és persze a köztelgő ünnepek kapcsán a Húsvéthy Nyúl környezetében is összehívtak egy gyors válságstábot. Jöjjön pár fotó, és ha már tréfa legyen kövér alapon egy kis mókás rövidhír, sajtónyelven bajuszos hír, vagy másképp — jelen esetben jobban ideillő nevén — mínuszos hír.
Természetesen délutánra a hó el is olvadt, tehát nincs okunk pánikra, a tavasz a lehető legnagyobb rendben csúszik ki a kezeink közül!
Végre eljöttek a várt napok, amikor a kertben hunyor sütkérezik a napfényben.
Sokat most nem írnék erről, inkább legyen itt három fotó. Ez a hunyor a Charlotte fantázianevű változat. Meglehetősen kalandos úton sikerült beszerezni még tavaly novemberben. Akkor került ki a kertbe, így ez az idei az első virágzása nálunk. A szépsége miatt az kell mondjam nagyon megérte, gyönyörűséges növény.
Még február végén hangzott el a rádióban, hogy az Alcsúti Arborétumban nyílnak a hóvirágok. Ennek kapcsán elmélkednék most egy kicsit.
Nem csak a levegőbe beszélek, hanem február 21-én meg is látogattuk az Arborétumot, így személyes tapasztalataim alapján írok erről. Lévén virágokról van szó ezt itt tárgyalom a kertes dolgok között.
Március. Szeretem ezt a hónapot, mert azért eddigre mindig elkezd kicsit újraéledni a természet.
Nem lebecsülendő előny, hogy az ember eddigre már világosban indul és világosban érkezik haza, így van lehetőség akár hétköznapokon is egy kis kertszemlére. Most is ezt tettem, és ha már sétáltam fotóztam is bár képet. Nem a legszebbek, de dokumentációs jelleggel azért jók lesznek.
Tavaly volt a második évünk, hogy a lila krókuszok szőnyeget alkotva bújtak elő a kertben, egy 2012 őszi nagyobb arányú telepítés eredményeképppen. Idén elég hasonlóan alakul a tavasz — eddig legalábbis — mint tavaly. Pár nap eltéréssel ugyanott tartanak a növények is, mint 2014 tavaszán. Ma reggel nem volt még napfény, így igazán szép képekkel nem szolgálhatok, de néhányat azért bemutatnék.
