A napokban találtam egy érdekes palánta nevelési ötletet, így gondoltam kipróbáljuk mi is.
Az ötlet eredetije itt van a Skruben blogon. A lényege röviden az lenne, hogy egy palack aljában levő víz a felette levő másik palackfélbe rögzített fonalon keresztül felszívódik a földbe, pont a megfelelő nedvességet biztosítva a palántáknak. Elméletileg.
Ezt mindenképp ki szerettem volna próbálni, így szombaton nekiláttunk. Már szépen kikelt a spárgatök, kinőtte tojástartó házát, ideje volt nagyobba ültetni. Ki még nem mertük, mert még nincs elég meleg, ez talán működőképes. Természetesen ha már megcsináljuk, akkor fotózni is kell. A jelszó: munkamegosztás! Én pedig megpróbáltam összeállítni ezt a hihetetlenül bonyolult szerkezetet. Nyözö felrakta a fényképezőgépet a fotóállványra és beállította a képkivágást.
Emma megkapta a tavirányítót, majd amikor szóltunk, akkor megnyomta a gombot, és elkészült egy kép. Meg még egy. Meg még egy. Meg még egy. Végre meggyőzzük, hogy ennyi már elég lesz...
Szükség volt két palackra, fonalra, fúróra, metszőollóra, kanálra, földre és vízre és persze tökpalántára. No meg egy virágos kavicsra — csak úgy.
A palackot ketté vágtam: a teteje fejjel lefelé fordítva a cserép lett, az alsó pedig a víztartály. Ezután a kupakot vékony fúróval kifúrtam (nem folyt vér), hogy azon át lehessen befűzni a vízellátást biztosító fonalat.
A fonalat méretre vágtam (sajnos nem találtam kéket, pedig az sokkal jobban mutatott volna a kékes színű palackban), majd villámgyorsan csomót kötöttem rájuk és befűztem a kilyukasztott kupakba. Egy kanállal kiműtöttem a tojástartóba már teljesen belegyökeresedett tökpalántákat, amíg Nyözö megtöltötte a flakont földdel — nehogy már összepiszkoljam a kezemet. :)
Beültettem a palántákat, alaposan meglocsoltuk a földet, különben nem működik a vízfelszívás (Emma is segített), a palackok alját pedig megtöltöttem vízzel és beleállítottam a tetejüket. Kész is!
Ekkor jött az ötlet, hogy szegény saláta palántákat is szét kellene ültetni. Üres palackunk meg volt, így ezt is megcsináltam. Levágtam a palack tetejét, vágtam rá pár lyukat (egész pontosan tizenkettőt, de ki számolja), Nyözö pedig megtöltötte földdel. Így utólag belegondolva, nem is kellett volna levágni, sokkal jobb móka lett volna az apró nyíláson át megtölteni földdel a palackot. Főleg, hogy nem én csináltam. Pedig jó edzés lett volna Nyözönek, mivel lassan nyílik majd az orgona... Na, majd legközelebb :) Végül egy horgolótű segítségével beraktam a salátapalántákat a lyukakba. A horgolótű tökéletes kerti szerszámnak bizonyult. Kiváncsi vagyok, lesz-e belőle valami...
Nagyon érdekes, ezt ki kell próbálnom!
VálaszTörlésA saláta palántáknak nem ártott a horgolás? :)
Meglepő megoldás, bár annyira mégsem:) Dézsás növények vízutánpotlásánál olvastam hasonló megoldást elutazás esetére. Sosem próbáltam ki. Majd kérek beszámolót a tapasztalatokról!
VálaszTörlésÉn is kívácsian várom a fejleményeket, mert láttam már ilyet (tavaly valaki bemutatta a Csapody körben), de még soha nem próbáltam ki. Dézsás növénynél én úgy vettem észre, hogy nem ér semmit, mert a gyertyabél (ott azt javasoltak) nem bír elég vizet átvezetni a cserépbe.
VálaszTörlésSzerintem dézsás növény esetén vastagabb spárga, vagy még nagyobb vízigény esetén nem műszálas kötél lehet a megfelelő. :) Talán az sem mindegy a víztranszport mértékében mekkora hurok van a földben. Egy kísérletet megért mindenesetre szerintrem. :)
VálaszTörlésKedves Emese, nagyon tetszik a palántanevelőd!
VálaszTörlés