2017. február 13., hétfő

Madarak a kertben


A meggyvágó visszanéz

Még hó alatt pihen a kert, és úgy tűnik a tavasz még igencsak odébb van. A környék madarai igencsak nehezen találnak élelmet, így az év végén gyártott új madáretető forgalma csúcsra van pörgetve: számos madárfaj látogatja az etetőt.

Alapvetően cinegefélék vannak, amik kisebb-nagyobb csapatokba verődve járnak az etetőre. A Széncinke és a Kék cinke nagy csapatokban érkezik, de sok a Barátcinege is. Elvétve jönnek Őszapók is, de ezek az aprócska madarak nagyon félénkek. Könnyen megismerhető a kis fehéres fejtetőjéről, és a többiekhez képest arányában hosszú farktollairól. A cinegék általában egy két magot helyben elfogyasztanak, aztán félrevonulnak egy kis maggal a környező ágakra. Néha nagy veszekedéssel tülekednek, a kis kékek meglepően aggresszíven hadakoznak. Általában mindig beszállóágakon keresztül érkeznek, így folyamatos a nyüzsgés a fák, bokrok ágain.

A másik gyakori vendég a Csúszka. Általában jön, begyűjt pár magot, majd villámgyorsan távozik egy közeli tölgyfához. Itt a kéreg közé préseli a magot, onnan eszi meg, aztán jön a következőért. Általában alacsonyan repülve, lentről fölfelé hirtelen jönnek a szotyiért. Villámgyorsan lecsapnak egy magra és már mennek is vissza, komoly sport lefényképezni az etetőn. Érdekes csattógó, csettintő hangjuk van, és vicces módon fejjel lefelé fordulva kúsznak a fákon. Gyönyörű színeik vannak.

Mostanában kezdenek a Fakopáncsok hangos pergetéssel kopogni a fákon az éledő fakéreg alatt lakó jószágok után vadászva, ami jellegzetes tél végi hang errefelé. Úgy látszik a növényi táplálék is ízlik nekik, vagy a kemény hidegek miatt a nyűvek jó része is megfagyott mert néha beszállnak az etetőre is.


Január közepén hatalmas adag hó esett. Egy harkály is felmászott az etető oszlopára. Jobbra két süvöltő hím keresgél a hóban.
(Emese fotói)

A Süvöltők Észak Európában fészkelnek, de téli időszakban kisebb csapatokba verődve húzódnak délebbre. A tél elején és vége felé szoktak átmenetileg nálunk tanyázni, most is megjelent pár egyed. Szép kis madárkák, a hímek mellénye narancsos színű, a tojók szürkében járnak. Érdekes módon a hímek elviszik a magot és a környező ágakon fogyasztják, a tojók viszont hosszabban elbogarásznak az etetőn.


Balra egy csúszka, középen egy széncinke egy süvöltővel az előtérben, jobbra egy süvöltő tojó

Gyakori vendégek a Meggyvágók. Ezek igazi nehézsúlyú etetőlátogatók, a legtöbb madár elmegy amikor megérkeznek. Elnézve a brutális csőrüket, ezt meg is lehet érteni. Aztán komótosan majszolgatnak, nagy vastag csőrükbe kapják a magot, és ott forgatják amíg ki nem szedik a belsejét — aztán jöhet a következő mag. Ha biztonságban érzik magukat, hosszú ideig lakmároznak ráérős tempóban — így viszonylag jól fotózhatóak. Ahogy telik a gyomruk úgy lesznek barátságosabbak, egyre jobban elviselve az időközben visszasettenkedő cinkehad zsibongását.

Az elmúlt napokban láttunk már néhány Erdei pintyet is, akiknek csodaszép énekétől hangosan zeng a tavaszi erdő. Egyenlőre még csendben falatoznak, de már előmerészkednek. Igazából rejtélyes, hol vannak december–januárban, olyankor nemigen láttam pintyeket.

Fontos fotós tanulságok


Vigyázz, kész, start!

Elnézve a fenti képeket egy valami nagyon feltűnő: a fényhiány. Nem véletlenül hívják magyarul fényképezésnek a fotózást, kellene a több fény. A háttér jellemzően világító fehér, főleg napos időben zavaró, hiszen így az árnyékban csipegető madarakra nem jut elég fény. Ha hosszabban exponálunk a háttér kiégése mellett a madarak is bemozdulnak, hiszen nagyon fürge kis jószágok. Az itt jobbra bemutatott képen is látni, hogy megfelelő fényekkel mennyivel szebben mutatnak a madarak.

Erre korábban is gondoltam, hogy kellene egy kis ledszalag darabkát beragasztani az etető tetejébe, hogy kellemes, szórt fényekkel világítsa meg tollas modeljeinket. Nem tudom mennyire zavarná ez el a madarakat? Egy próbát mindenesetre lehetne csinálni, aztán ha nagyon nem jönnek a madarak, maximum leszedem onnan.

Az új tagokkal kibővült házi medveparlamentünk idén kihelyezett ülést tartott Emese kreatív blogján, és közeli tavaszt jósolt. Reméljük igazuk lesz, mert ebből a fagyos jégvilágból — a madarakkal egyetértésben — kezd elegünk lenni.

4 megjegyzés:

  1. Mennyi öröm érkezett a házhoz! Jó látni őket, ahogy a természet beköltözik a kertbe és még több élettel tölti meg. Nálunk már elolvadt a hó, és bizseregnek az ujjaim, de idén még a krókuszok sem sietnek. Ez a két hónap szinte non stop fagy betett nekik is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, erősen addiktív az etető bámulása is, nem csak a kerti tó ilyen. :)
      A krókuszokkal hasonló a tapasztalatom mint Neked: letúrtam tegnap kis részen a havat, de még nyomuk sincsen sehol. Mondani sem kell, hogy a téltemetők sem jelentkeztek, igaz ott még bőven van felettük hóréteg.

      Törlés
  2. Nagyon jó fejek ezek a madarak, nekünk is nagyon sok örömet tudnak okozni. Látom, Ti is megfigyeltétek, hogy mindegyik faj más "karakter".
    A fénnyel kapcsolatban: nálunk a nappali ablakában van az orchideáim miatt egy led-es lámpa, közvetlen az ablak mellett – bent persze. Kint pedig, a lámpától kb. 60 centire, az ablakrácsra rögzítve egy madáretető. Nagyon sötét téli napokon napközben fel szoktam kapcsolni a lámpát, hogy világítson az orchideáknak, és úgy tűnik, ez a madarakat egyáltalán nem zavarja, ugyanúgy jönnek az etetőre. Meg a vaku sem szokta őket zavarni.
    Nálunk van barátposzáta és vörösbegy is, bibibiiii! Viszont őszapót idén még nem láttam.
    További jó szórakozást, sok szép madárkát és mielőbbi tavaszt Nektek!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azt hiszem ezt a világítás dolgot már a következő szezonban fogjuk csak kipróbálni, nem akarom leszerelni az etetőt amíg ekkora a forgalom rajta.
      Vörösbegyet nagy ritkán láttam már idehaza, most érdekes módon barázdabillegető is volt tegnap, meg még egy beazonosítatlan jószág.
      A tavasz meg biztosan jön, ma már intenzíven olvad. Tegnap már csak 28 cm jég borította a tavat.

      Törlés