Emma már elmúlt 3 éves. Okos, aranyos, hisztis nagylány lett belőle. Egész ügyesen öltözködik, de még nem tudja begombolni a kabátját.
Ilyen bevezető után feltehetően arra gondoltok, hogy ok ok, ez mind szép és jó, de ez nem gyerekblog, mi keresnivalója van ennek egy kertblogban. Hát... egyrészt ugye nagyon büszke vagyok a lányomra, másrészt pedig az, hogy néhány új virág költözött hozzánk. Ezeket a virágokat nem kell locsolni, nem számít, hogy savas vagy lúgos nálunk a talaj, mindegy, mennyi napot kapnak, cserébe én határoztam meg, hogy milyen színűek legyenek, hány szirmuk legyen, hogy nézzenek ki. Röviden, varrtam Emmának egy virágoskertet, amivel gyakorolhatja a gombolást.
Nagyon ügyes, a nagy és közepes virággal már tökéletesen boldogul, a kicsivel még gyakorolni kell egy kicsit. Mondtam már, hogy nagyon büszke vagyok a lányomra?
De jó, ez nagyon ötletes!!
VálaszTörlésNagyon ügyesek vagytok! És nem csak hasznos, de jól is néz ki. Sose jutott volna ilyesmi az eszembe. Sajnos leállnak a magasabb szintű agyfunkcióim (szárnyaló fantáziám), és lebénulnak az ujjaim, ha kézimunka kerül szóba. Már olyan, amit nekem kellene megcsinálni. Nálunk Petinél még szóba se került a gombolás, inkább cipzárazunk, de ha újat kell tanulni, akkor mindig azt mondja, hogy nem akarja megtanulni, nem szeretné gyakorolni. Még jó, hogy csak hangember:)
VálaszTörlés