Ma délután napnyugta előtt nem sokkal egy nagy barna madárra — egy karvalyra — lettünk figyelmesek. A nappali ablakából nézve jól látszott, ahogy az egyik öreg tölgy vízszintes ágán lakmározik...
Izgatottan előkerestük a fényképezőgépet, és elkezdtük fotózni. Szerencsére a madár elég nyugodt volt, ami nem meglepő mivel éppen uzsonnáját fogyasztotta egy néhai kék cinke kárára. A hideg idő miatt a kismadarak legyengülnek, és ilyenkor farkaséhesen a szokottnál óvatlanabbak. Így a cinke könnyű zsákmánya volt az ágon ülő karvaly számára.
A fényképezőgépen még csak alapobjektív volt, de mivel karvalyunk komótosan lakmározott, volt időnk először teleobjektívre cserélni, majd később az állvány és egy kisebb távcső is előkerült. A végére a nappali teljesen átalakult lessátorrá, mindenfelé fotós cuccok, félretolt bútorok hevertek. Emma lányunk kacagva nézte szüleinek gyermeki lelkesedését.
A fényviszonyok meglehetősen gyatrák voltak, így a képek nem lettek túl jó minőségűek, de így blogméretben még talán mutatnak valamit.
Karvaly cinkeevés közben, avagy éhes karvaly cinkével álmodik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése