Az elmúlt napokban újabb alakításokat tettem a sziklakertben, és a majdani kerti tó környékén. Eközben több "útban levő" növényt is áttelepítettem. Ezeken túl Emese is elcsábult három nagyáruházi — természetesen cimkézetlen — sziklakerti évelő látványától...
Most kisebb képes összefoglalót adok a kert április elejei általános állapotáról. A képek ezúttal kattintásra nagyobb méretben is megtekinthetőek! A későbbiekben ezt szeretném rendszeres gyakorlattá tenni.
Sok növény nő a kertben úton útfélen. Az úton növekvő egyedek esetében amennyiben tömegesen jelenlevő, és nem védett fajról van szó úgy döntöttem bevállalom a sziklakertbe való telepítés kockázatát. Ugyanis sötétben közlekedve jó eséllyel eltapossuk ezeket, így legalább van esélyük túlélni. Az is szempont volt persze, hogy így a sziklakert sem nyújt olyan kopár látványt.
Az átelepítettek között van tavaszi kankalin és salátaboglárka is. Előbbi a még tavaly félig kiásott tómeder oldalából nőtt ki, a boglárkák pedig az északi lejtős részeken tanyáztak az út közepén. Itt jobbra egy innen kimentett és áttelepített salátaboglárka már az új helyén látható.
Egy másik nagyobb boglárka gyökérkzetét le is fotóztam. Talán kivehetőek a lelógó rizómái meg a sok-sok kis kapaszkodógyökér ami vízszintesen szétterül, és a vizet gyűjti. Nem megy mélyre, hiszen a kora tavaszi időszakban ritka, hogy ennyire száraz legyen a föld.
A sziklakertbe elszórtan eddig 4 tő kankalin került. Egy a ház sarkánál éppen a gyalogút közepén nőt (l. balra a képen), és hajnalonta többször sikerült belegyalogolnom. Látszólag jól tűrte, de azért mégiscsak úgy döntöttem, hogy irány az ásó. Meglepett milyen széles körben kapaszkodik közvetlenül a föld felett.
A kankalinok is érdekes stratégiát követnek. Egy nagyobb vastag gyökérből több szintben is mennek körben a gyökerek. A legfelső szint szinte a talaj alatt van közvetlenül, így a legkisebb harmatot is begyűjtheti, míg a mélyebben levő gyökerek szárazság idején hasznosak a növény számára.
Három másik aprócska, alig pár centis példányt a tavaly kiásott tómeder oldalából húztam ki, ezek gondolom még "gyerekek", most keltek ki magról. Fel is vetődött bennünk a kérdés: mennyi ideig él vajon egy tő kankalin?
Van még három azonosítatlan sziklakerti növényünk. Ezek jöttek a barkácsboltból, így cimke sem volt rajtuk, csak annyi infó, hogy sziklakertiek. No ezzel nagyon nem vagyunk kint a kerti tó vizéből, de van pár kép róluk. Kezdem az elsővel, amire legalább van tippem. Gyanítom az alábbi növényke Kaukázusi ikravirág lesz, vagy valami nagyon hasonló:
A másik kettő közül ezt a növénykét nem sikerült beazonosítani. Ha valaki felismeri megköszönöm ha egy kommentben nyomot hagy róla. :) A harmadikról még nem készült kép.
A Húsos som virágos ágai március második felében messziről virítottak az erdőben is. Egy-egy ágat levágva és vízbe téve remek szobadísznek bizonyultak. A virágok után szép élénkzöld leveleket is hajtottak azóta.
A Húsos som virágzó, és levelet bontó ágai a szobát is szépen díszítik
A ház déli oldalán a sziklakerten túl szépen kezd lombosodni. A gyertyánok már üde zöld foltokkal vannak tele, a sombokraink is zöldek, az egyik cseresznye is már majdnem virágzik. Valami szilvaszerű növény bokrai körbenőtték a cseresznyét, az szép fehér virágokat hozott. A kép jobb felén látható nagy tölgyfa-páros tövében lakik az örökké elsőként virágzó, stréber kankalin.
Mindeközben északon a nagy tölgyek közül néhányon megjelentek már az első rügyek. Többször is említettem már, hogy mintha kétféle fajta lenne, amelyek mindig kb. két hét fáziscsúszásban vannak egymáshoz képest. Így odafenn még nyoma sincs a zöld lomboknak, de az aljnövényzet bokrai már megszínezik a tájat.
Álljon még itt pár kép a szépen zöldbe boruló turkesztáni szil sövényról is, ugyanis gyakran kérdeznek róla, hogy mi a helyzet a sövénnyel, mennyire jött be stb. Ennek azt hiszem majd szánok egy külön bejegyzést, de addig is álljon itt pár kép erről a növényről is.
