Gyönyörű, tél végi hangulatú hétvége van ma. Az egész kert úszik a napfényben, a hó szikrázik, az ég kék, az eresz csepereg. A környék hóemberépítő gyerekek nevetésétől hangos...
Készítettem pár képet a kertben is, meg a közvetlen környékünkön is. Délelőtt voltunk egy nagyobb dömörkapui szánkótúrán is Emmával, ezekről majd egy-két képet egy külön bejegyzésben még közreadok itt — most azonban koncentráljunk kertünk két újdonsült lakójára.
Még tegnap találkoztunk két növénykével egy bevásárlás során, és nem volt szívünk ötthagyni őket. Az egyik egy olcsókategóriás hajtatott jácint, valószínűleg rózsaszínű. A másik egy hosta, egyészen pontosan Hosta Sieboldiana Funkie lenne. Előbbi egy icipici cserépben nyomorog, utóbbi pedig dobozos kivitelű.
Úgy gondolnám, hogy hó alá kiültetni nem feltétlen lenne szerencsés az új jövevényeket. Már csak azért sem, mert a föld bizonyára még csontkemény, hiába olvad rajta a hó. Ugyanis két hétig gyakorlatilag hótakaró nélkül volt hajnalonta akár –18°C is. Utána száraz porhó esett, olyan 20 cm vastagon, de a hideg maradt. Volt olyan nap amikor napközben se jött –12°C fölé a hőmérséklet! Aztán tegnap jött még újabb 10 centi friss hó, de ez már tapadós, nedves volt — délután pedig elértük a fagypontot. Most szombat déltájban +4°C meleg, finom télvégi idő van.
Sokfelé olvastam már a hostákról, hogy mennyire jól érzik magukat az árnyékos kertekben is, ezért régen terveztem, hogy betelepítek párat. Most hogy így megláttuk a polcon, úgy gondoltuk Emesével, hogy tegyünk egy próbát. Sajnos csak később kezdtünk el gondolkozni azon, hogy lehet nem ez az időszak a leginkább alkalmas a növényeknek a kitelepedésre. A hosta leírása nagyon szűkszavú, azt emelik csak ki erőteljesen, hogy miután megvettük mielőbb ültessük át. Ezért sem akarnám dobozban hagyni, bár az jó kérdés honnan tudja a növény, hogy már hazavittük? :)
Így úgy gondoltam, hogy első körben átköltöztetem a növénykéket nagyobb műanyag edénybe. Ezt követően egyenlőre a ház hűvös, de nem fagyos részein fognak lakni. Ha kienged a talaj, akkor földlabdástul, azaz a gyökereik ismételt bolygatása nélkül költöznek majd ki a kertbe.