Eperszörp, eper öntet és eperlekvár

Nem is tudom, az eper nem a kertben termett, ez nem egy gasztroblog, azért belefér? Múlt héten 2 alkalommal is vettünk epret, összesen kb 6-8kg-t, ebből készítettünk eperszörpöt és lekvárt.

Eléggé savanyú volt, így ehhez a mennyiséghez csaknem 3kg cukor kellett. A megmosott epreket nagyobb edénybe raktam, lecukroztam, felöntöttem 1dl vízzel (hogy ne égjen oda), felfőztem ás állni hagytam pár órát. Ezalatt sok levet eresztett. Leszűrtem, a levet újra felforraltam és már ment is az üvegbe — ezzel el is készült a szörp. A megmaradt epret botmixerrel pépesítettem. Egy részét gyorsan üvegbe tettem, ez lesz az eperöntet, csokis-vaníliás fagyikhoz például tökéletes. Végül a lekvárnak szánt eperhez zselésítő anyagot tettem, azzal felforraltam, es azt is üvegbe tettem. Utána már csak a mosogatás maradt.

Már többször készítettem tartósítószer nélkül szörpöt és lekvárt, a módszerem csupán annyi, hogy csak csavaros üvegeket használok és még forrón pár percre fejre állítom őket. Utána mehetnek is a polcra, nem szükséges dunsztolni őket.

Fent és balra a szörpök, alul a lekvárok... :)

Az eperlekvárt lehet ízesíteni is, mondjuk gyömbérrel vagy bazsalikommal. Két éve csináltam mindkettőt, nagyon finomak. A gyömbért reszelve, a bazsalikomot is aprítva kell belekeverni és együtt felfőzni. Gyömbér esetén arra kell figyelni, hogy a szálas fás része ne kerüljön bele. Ha még sikerül szép epret venni, a következő adag gyömbéres lesz.

Erdei szamócalekvár

Több blog szerzője készített mostanság szamócalekvárt. Az alábbiakban mi is közreadjuk a saját receptünket, rögvest kétféle megközelítésben. Az egyiket nem feltétlenül kell komolyan venni. Vajon melyiket? Szavazzatok! :)

Erdei szamócalekvár Emese módra

Hozzávalók

• 68 szem szamóca
• 2 kavéskanál cukor
• negyed kávéskanál befőzőcukor
• 2 kiskanál víz

Elkészítés

A szamócamszemeket a cukorral, vízzel és a befőzőcukorral betesszük a konyhában található legkisebb méretű edénybe és felforraljuk. Pár perc után betesszük a konyhában található legkisebb befőttesüvegbe, amit előtte alaposan kimostunk.

Erdei szamócalekvár Nyözö módra

Hozzávalók

• 68 szem szamóca (lehet 42 is)
• 2 kavéskanál cukor
• negyed kávéskanál befőzőcukor
• 2 kiskanál víz
• négyjegyű függvénytáblázat, fizika képletgyűjtemény
• szamócahatározó, GPS a növény felleléséhez
• turistatérkép, barométer, esetleg GPS a magasságméréshez

Anyaggyűjtés

Spórolósabbaknak ajánlott magasabb tengerszint feletti magasságban készíteni a lekvárt (az okokat l. később a tűzgyújtásról szóló fejezetben), de a gyűjtés optimalizálásnál figyelembe kell venni, hogy a szamócák nem teremnek a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. Különben is macerás szkafanderben hajolgatni értük, igaz cserébe könnyebb cipelni a szamócával teli kosarakat. Ha valaki mégis az ISS-en szeretne szamócát szedni spóroljon pár millió dollárt, addig is sóvárogva tanulmányozhatja az Űrállomás átvonulásáit a Föld felett.

Különféle szamócahatározók, esetleg titkos GPS-koordináták használata javallott. Mi ezeknek a hiányában a kertben szedtük a szamócákat — a kert hátsó részében pár gomba mellett találtuk meg őket.

Elkészítés

A szamócaszemeket a cukor, a víz és a befőzőcukor társaságában betesszük a hátizsákban található legkisebb méretű edénybe. A gyümölcsöket össze kell nyomnunk, ehez először végezzünk Vickers-keménység méréseket néhány szemen, hogy a megfelelő nyomóerőt meghatározhassuk. A szükséges 136deg;-os gyémántgúlát a családi ékszerdobozból ne felejtsük el magunkkal vinni, és a legkisebb mérőmikroszkópot se hagyjuk otthon! Terepen is keresgélhetünk gyémántgúlák után, de ezek előfordulási gyakorisága meglehetősen kicsi mdash; igaz a szamócadús terepeken eleve jobb esélyünk lehet elhagyott gyémántgúlák fellelésére is más, figyelmetlen lekvárfőzők jóvoltából. Ez jelentősen növeli a házi szamócalekvár készítésének gazdaságosságát. A kapott Hv érték figyelembevételével nyomkodjuk alaposan össze a szemeket.

A következő lépés, hogy felforraljuk a cukros szamócapépet. Ehhez szükségünk lesz egy légköri nyomásmérőre és egy turistatérképre. hogy kiszámítsuk a tengerszint feletti magasságunkat, hiszen ettől függ majd a víz forráspontja. Ne felejtsük el az edény és a talaj közötti távolságot sem hozzáadni a magasságértékhez. A forralási hőmérséklet pontos kiszámításához négyjegyű függvénytáblázat és fizika képletgyűjtemények ízlés szerint felhasználhatók. Lényeges figyelembe venni az aktuális időjárási körülményeket is.

A környéken élő fák fűtőértéke alapján kiszámítható mennyi fára lesz szükségünk a forraláshoz. Óvjuk, védjük a természetet: ne szedjünk feleslegesen fát! Nem árt gondolni arra is, hogy a lehető legkisebbet használjunk el hazánk CO₂ kvótájából, hiszen ez értékesítve javíthatja a költségvetési egyensúlyt is.

A tűz meggyújtása

A tűz gyújtása felelősségteljes munka, bízzuk azt megfelelő emberre! Ehez keressünk két kovakövet, vagy esetleg száraz ágakat és csiholjunk tüzet. Ennek hiányában fényképezőgép objektívvel, szemüveggel (figyelem, csak a pozitív dioptriájú látásjavító készülékek megfelelőek a célra!), vagy végszükség esetén akár gyufával, öngyújtóval (az öngyújtó neve félrevezető: véletlenül se magunkat gyújtsuk meg, az ugyanis vérciki, mondhatni égő dolog lenne!) is belobbanthatjuk a lángokat. Figyeljünk arra, hogy nincs-e tűzgyűjtási tilalom a környéken — az okozott erdőtüzekért blogunk felelősséget nem tud vállalni!

Tálalás, fogyasztás

Pár percnyi, a kiszámított hőmérsékleten történő forralás után betesszük a hátizsákunkban található legkisebb befőttesüvegbe. Ezt természetesen előtte alaposan kiforráztuk, hogy ezáltal a legkisebb kórokozók is az örök fertőzőmezőre kerüljenek.

Felbontás után a család legkisebb tagjával célszerű megetetni. Egyrészt mert már az alapanyagot is meg akarta enni, másrészt meg mert az ő fél fogára talán elég lesz a minilekvár.