Zúzmarás évbúcsúztató

Lassan véget ér a 2010-es esztendő. Az év utolsó napja ködös, hideg időjárást hozott, így a fák és minden más szép zúzmarával borítva várja 2011-et.

Ebben az évben sok újdonság nem történt a kertünkben, csak a szokásos vadvirágok nőttek. Szokatlan időjárásunk volt, nagyon gyakori, és nagy mennyiségű esővel, hideggel, viharokkal. Így a paradicsom is csak pár szemet termett, és a gyümölcsbokrokon is csak 1-2 szem termés volt. Utóbbiakat persze még az orrunk előtt lelegelték a madarak, csak érés közben láttuk a ribizli bogyóit. Kialakítottunk egy kicsi fűszerkertet is, az nagyjából be is hozta az előzetes várakozásokat, de nyilván még erősödnie kellene a növényeknek. Nagyjából 2-3 méteres szakaszon ültettünk egy turkesztáni szil sövényt. Ez sokfelé csodasövényként van reklámozva — nos ez részben igaz is. Mutatós növény, de feleannyira sem nőtt, mint azt vártuk, bár ebben vastagon benne lehetett a teljesen szokatlan, mostoha időjárás hatása is.

Jövőre kicsit aktívabban szeretnénk a konyhakertet formálni, és ha a ház körül végre rendezni tudjuk a terepet, akkor a kert tényleges kialakítása is elkezdődhet.

Pár délelőtti zúzmarás hangulatképpel szeretnénk minden kedves Olvasónknak kerti örömökben gazdag, boldog új esztendőt kívánni!

Emese, Emmácska és Nyözö

Szilveszteri ragadozó

Ma délután napnyugta előtt nem sokkal egy nagy barna madárra — egy karvalyra — lettünk figyelmesek. A nappali ablakából nézve jól látszott, ahogy az egyik öreg tölgy vízszintes ágán lakmározik...

Izgatottan előkerestük a fényképezőgépet, és elkezdtük fotózni. Szerencsére a madár elég nyugodt volt, ami nem meglepő mivel éppen uzsonnáját fogyasztotta egy néhai kék cinke kárára. A hideg idő miatt a kismadarak legyengülnek, és ilyenkor farkaséhesen a szokottnál óvatlanabbak. Így a cinke könnyű zsákmánya volt az ágon ülő karvaly számára.

A fényképezőgépen még csak alapobjektív volt, de mivel karvalyunk komótosan lakmározott, volt időnk először teleobjektívre cserélni, majd később az állvány és egy kisebb távcső is előkerült. A végére a nappali teljesen átalakult lessátorrá, mindenfelé fotós cuccok, félretolt bútorok hevertek. Emma lányunk kacagva nézte szüleinek gyermeki lelkesedését.

A fényviszonyok meglehetősen gyatrák voltak, így a képek nem lettek túl jó minőségűek, de így blogméretben még talán mutatnak valamit.

Karvaly cinkeevés közben, avagy éhes karvaly cinkével álmodik...

Békés Karácsonyt Mindenkinek!

Ezúton kívánunk blogunk minden olvasójának áldott, békés karácsonyi ünnepeket!

Emese, Emmácska és Nyözö

Ádventi holdfény

Idén ádvent utolsó vasárnapja majdnem teliholdra esett. Előző éjjel még jókora hó esett, de a negyedik gyertya meggyújtásakor már gyönyörű holdfényes, mesebeli táj csábított egy kis éjszakai fotózásra.

Még két nap volt hátra a teleholdig, de a keleti égbolton napnyugta után nem sokkal már feltűnt a hegyek felett a Hold. Erős fénye varázslatos hangulattal árasztotta el a békésen szunnyadó tájat.

Holdkelte a hegyek felett

Észak felé az öreg tölgyfák között sütött át a holdfény, hosszú árnyékokat rajzolva a szikrázó hóra. Az ezüstös holdfény érdekesen keveredett a házból kiszivárgó sárgásabb tónusú megvilágítással.

Dél felé a Jupiter bolygó erős fénye növelte a karácsonyi hangulatot közvetlenül a fák felett. A szép tiszta égbolton a Hold zavaróan erős fénye ellenére sok csillag is látszott. A bolygó ekkor az Aquarius (Vízöntő) és a Pisces (Halak) csillagképek határán volt látható.

A Jupiter az Aquarius (Vízöntő) és a Pisces (Halak) csillagképek határán

Magasan a fejünk felett, a zenitben a Cassiopeia csillagkép jellegzetes W-alakja fénylett, miközben a fák ágait szikrázó hólepel emelte le a sötétkék égbolt hátteréről.

A Cassiopeia csillagkép