Hol van a tél?

Az idei "tél" eddig megérdemelte az idézőjelet, hiszen egyáltalán nem volt télnek nevezhető. Talán most fog igazából elkezdődni?

Ennyi volt eddig: fehér Karácsony

Emberi oldalról nem panaszkodhatunk, mert végülis nagyrészt fehér volt a Karácsony, a fűtés sem akkora macera, mint egy kemény télen. 22-én esett kb. 5 cm hó, ami aztán 24–25 között megvolt, 26-án pedig egy nap alatt elolvadt. Azóta érdemi hóesés nem nagyon volt, ami jött az rögvest ment is. Most napok óta hideg van, és tegnap du. egy kevés hó is volt, de messze nincs takarásban a talaj. Pedig kemény mínuszok vannak, a faluban lent -7° körül mértek ismerősök. Ez szerencsére nálunk csak -5° volt — ismét bizonyítva a picit enyhébb mikroklímánk létezését.

Pedig jó lenne egy igazi hótakaró! Nem csak azért mert Emma szegény nagyon várja már, hogy hóembert építhessünk, szánkózhassunk, hanem mert nagyon kevés csapadék volt felénk. A tavalyi nyár első felében még esett elég rendesen, aztán július második felétől mindezidáig alig volt eső/hó. Nagyon száraz a talaj, és a hótakaró a hajnali fagyoktól sem óvja a szunnyadó növényeket. A keményebb hidegek is jól jönnének, hiszen az enyhe időjárásban rengeteg kullancs és egyéb nem feltétlenül kellemes szomszédságot jelentő rovar telel át a fák kérge alatt.

Egy szónak is száz a vége: nagyon kellene egy igazi téli időjárás végre! Mára és holnapra havazást, havasesőt mondanak ugyan, de tartok tőle, hogy nagyobb összefüggő hótakaróra most sem száíthatunk.

Azért legyenek kicsit képek is errefelé, lévén Kerblogolók virágnapja volt 15-én. :) Virágzó virág az nem nagyon van a kertben (ez talán nem meglepő), de azért lehet találni virágot is. Igaz elszáradva, de ha az ember szereti a kicsi részleteket érdekes dolgokat találhat.

Balra az Erdei turbolya elszáradt virága, és annak egy parányi részlete kinagyítva, jobbra egy azonosítatlan "szőrmók" :)


Sok moha is elszáradt, de pár példány még köszöni jól van.


Ez kövirózsa szüleim kertjéből költözött ide a sziklakertbe

Végül búcsúzzunk egy szép, színpompás téli alkonyattal, ellensúlyozandó a sok szürkét:

Gondolatok a mikroklímánkról

Munkám miatt rendszeresen járok le a hegyről, így erősen elgondolkoztatott a kertünk erőteljes mikroklímája. Az egész onnan indult, hogy tegnap reggel többen emlegették falubeliek a buszon, hogy az autójuk deres volt reggel, és jéghártyásodtak a pocsolyák is. Meglepett, mert nálunk éppen +6 °C volt a hőmérséklet aznap reggel.

Mi a falu szélén lakunk fent a déli domboldal tetején. Domborzatilag ez azt jelenti, hogy majdnem 80m szintkülönbség van a házunk és a völgy alsó részei között. Odalennt van olyan utca, ahol csak mostanában kezd el tartósan besütni a Nap, annyira rátakarnak a hirtelen meginduló hegyoldalak a déli oldalon. Nekünk innen már nincs ilyen takarás, és így amint kisüt a Nap a téli napforduló időszakában is a lehető legtöbb napsütést kapjuk. Ebben az időszakban a fák is lombtalanok, így akadálytalan a fény útja.

Nyáron a rengeteg fa és a tengerszint feletti magassági hatás megakadályozza, hogy erősen felmelegedjen a környék, hiába süt magasról a Nap, kellemesen hűvös az idő. Szentendrén ilyenkor 5-6 °C-al is melegebb szokott lenni, arról nem is beszélve, hogy mennyivel tisztább, oxigéndúsabb a levegő. A budapesti "katlant" ne is említsük ugyebár. Egy-egy kánikulai napon szabályos megváltás hazaérni, és beszippantani a friss hegyi levegőt.

Szeretnék majd beüzemelni egy időjárás állomást odahaza, és csatlakozni az Időkép portál automata megfigyelőhálózatához. Ennek kapcsán szoktam észleléseket felküldeni ide mostanában, és persze figyelem hogy alakulnak a környékbeli hőmérsékleti viszonyok. A portál közössége sok mérőpontot működtet, így megerősíthettem a saját tapasztalataimat, megérzéseimet a helyi klimatikus viszonyainkról.

Csináltam egy érdekes összevetést a Dunakanyar völgyében levő néhány mérőpont, és két magasabban fekvő automata adatai között. A 24 órás mérési adatsorokat átlagolva kaptam a mellékelt diagrammot. A sárga vonal három Duna melléki adat (Szigetmonostor, Visegrád, Vác) átlaga, a zöld két magasan fekvőé (Dobogókő 700 m magasan, illetve Nagy Hideg hegy 864 m-re a tengerszint felett).

Megfigyeltem, hogy a mi kertünkben mért adatok napközben általában a dobogókői és a szigetmonostori, pomázi értékek közé szokott esni kb. félúton. Így nappal valahol a zöld és a sárga görbe között lehet a miénk, azzal a kitétellel, hogy éjszaka nem hűlünk le sokkal jobban mint Dobogókő környéke, csak minimálisan. Legfeltűnőbb talán a hőingás különbsége: ebben az időszakban sokkal kiegyenlítettebb felénk a hőmérséklet, míg a napi középhőmérsékletben kisebb az eltérés mint nyáron. Napi átlagban nézve hűvösebb van nálunk mint 200-250m-el lejjebb, de ez legfeltűnőbb a nyári időszakban.

Nyilván a kertészeti szempontok ezt még jobban árnyalják. A nappali erősebb felmelegedést a talaj tárolja, így az alacsonyan fekvő területeken hamarabb melegszik át a csírázó növényeknek megfelelő hőmérsékletre a föld. Nálunk ehhez észrevehetően hosszabb idő kell, tavasszal jó 2-3 héttel később indulnak ugyanazok a növények. A téli csapadék is tartósabb a hegyen. Nagyon sokszor van az átmeneti évszakok idején, hogy lent eső esik, fent meg már megmaradó hótakaró lesz belőle.

Azt hiszem mindenképp érdekes lesz konkrét adatsorok birtokában elemezgetni a helyi adottságainkat, összevetve a környéken mért értékekkel.

Mikroklíma

Figyelem egy ideje az időjárást, és egyre jobban kiviláglik, hogy nálunk fent a hegyen mennyire más is az időjárás. Nem csak nagy léptékben van észrevehető különbség, hanem egész kicsiben is...

Kertünk fent van a hegy tetején, közvetlenül az erdő szélén. Ez nagyban meghatározza a hely mikroklímáját. A Duna völgye a Dunakanyar térségében 180 m tengerszint feletti magasság körül van. Ehhez képest már az év minden szakában érezhető a különbség. Ha téli időben pár fokkal fagypont felett van a hőmérséklet és esik az eső, az 300 m felett már meg is maradó hóesésként jelentkezik. A nyári hőségek idején a szentendreihez képest akár 5-6 fokkal is hűvösebb van, ami persze nem csak a magasságkülönbségnek köszönhető, hanem az erdőségnek is.

A falu legalsó részei 360 m körül vannak, de mi fent a dombtetőn már 430-440 méteren vagyunk, ami D-DK felől kisebb fennsíkként folytatja, mielőtt leszakad a patakvölgy felé. Ez a közel száz méteres differencia éppen az ilyen őszi időszakban látványos. Az elmúlt napokban lent a völgyben hajnalra már harmatpont alá hűlt az idő, így vastagon megült a köd. Ezt csak a napsütés kezdi el feloszlatni, amikor besüt a völgy aljára. Nagyon szép látvány ahogy elkezdi megmozgatni a hősugárzás a köd tetejét, felszakít belőle darabokat, és a köd elillan ahogy az aranyló napfény beömlik a völgybe. A mellékelt kis kép ugyan nem sikerült jól idő hiányában (buszhoz szaladtam, nem tudtam jobb kilátást adó helyre menni), de mutatja a lenti ködösséget.

Eleve a nap is később süt le oda reggelente, este is hamarabb bújik el a hegyek mögé a jó öreg tarhonyaszárító csillag — így napközben is hűvösebb a klíma. Ez különösen a téli időszakokban komoly hatású: a sűrű hideg levegő megül lent a faluban és csak erős szél tudja átkeverni. Ezzel ellentétben a dombtetőn picit több napot és meleget kapunk, és a levegő is jobban cserélődik.

Szépen sárgállik a som levele, és a termése is fogyasztásra kész az utcában, ami alapján nem lehet már olyan messze az igazi őszi színorgia időszaka.

Ahogy a nap az ősz során egyre alacsonyabban jár, egyre nagyobb terület hűl le az éjjel harmatpont alá — így ez a reggeli ködhatár is egyre feljebb emelkedik. Nemrég, 23-án hajnalban a Nap átlépte az égi egyenlítőt, és beköszöntött a csillagászati ősz...