Szezonnyitó bográcsolás

Ugyan átmenetileg lehülés érkezett hozzánk is, de mégiscsak megnyitottuk a 2014-es évi bográcsszezont a kertben. Így hát az alábbiakban egy kis receptrovat következik...

Rozmaringbokor, célszerűen a bográcsolóhely mellé

Kezdésnek ültessünk a bográcsolóhely közelébe egy rozmaring bokrot, tekintve hogy ez a növény egyszer sem telelt át mifelénk.

Mindjárt az elején szeretném figyelmeztetni a kedves vegetáriánus Olvasókat, hogy ez a recept nem az ő ízlésviláguknak való. Tehát ha a húsevés szokásával bármilyen problémája van valakinek inkább ne olvassa tovább, fő a nyugalom, illetve a rozmaringos, zöldséges sertéstokány.

Csapjunk le a bográcsra, alaposan pucoljuk ki a belsejét, hogy a hosszú holtidény alatt a fejjjel lefelé tárolás ellenére belekerült flórát és faunát eltávolítsuk. Ezzel a lendulettel aprítsunk fel nem túl apróra 1kg vöröshagymát, ami ugye húsát tekintve nem vörös, és a héja is inkább barna. Ínyencek lilahagymát is tehetnek bele, 0-100% közötti részarányban. Itt most csak vöröshagyma volt. Miközben pucolgatjuk kínrímekkel megpróbálhatjuk átkölteni a Van vöröshagyma a bográcsban, keserű magában... című klasszikus nótát.

Vegyük észre a mértékletesség előnyeit, amikor a mélyhűtőben felfedezünk egy a tavalyi fehér húsvétról megmaradt öklömnyi füstölt sonkát. Ennek örömére kockázzuk a hagyma mellé, a minimális zsíros részét külön hagyva, és pótoljuk ki a zsiradékot igény szerint.

Mindeközben felügyeljük a kis talicskájával rőzsehordó leánykává avanzsált kiskorú áldásos tevékenységét. Szerencsére könnyű a dolga, mert az elmúlt szélviharos napok törtek elég bogrács alá valót, így inkább a gyermek türelme a korlátos, nem a tüzelő mennyisége — így a megfelelő mennyiségű rőzse birtokában nincs más hátra: gyűjtsunk alá a bográcsnak, hadd rotyogjon és üvegesedjen meg az a hagymás füstölt sonkakeverék!

Amíg a hagyma szégyenlősködik a fémedényben kergessük a gyereket, fel és alá, illetve essünk neki a 2-2,5kg sertéstarja felkockázásának. Ez persze eltart egy ideig, de ráérünk, tekintve, hogy a hagyma lassan pirul az időnként viharos szélnek köszönhetően. Ez ugyanis egyrészt szítja a tüzet, és közben tolja el a meleg levegőt, meg a lángokat a bogrács alól, másrészt igen hatékonyah hűti is a bogrács oldalát. Ezért is volna értelme végre egy kis karimát rakni a bográcsolóhelynek, ami egyrészt óvja, és helyben tartja a megtermelt hőt, másrészt az ember lábszárát is kíméli a hirtelen jött spontán epilálástól. Nem mellékesen a füstöt is kordában tartja.

A húst a már üvegesre piritíott hagymára rázúdítjuk, majd vallási hovatartozásunk függvényében vízzel vagy borral (inkább vörösborral) feleresztve, és pár szál friss rozmaringgal elkezdjük főzni. Amíg ez fő, addig lehet egy csomó zöldséget felaprítani, répát, karalábét, zellert, ami csak adódik. Nálunk most került némi zöldborsó is bele. Ezeket jól összefőzzük, majd ezt követően pépesítjük. Így jön létre a Mindent bele! típusú ún. fradipép. Ha ez megvan akkor zutty mehet a hús mellé. A darabos zöldségektől fintorgó gyerekek is simán megeszik a bográcsoláskor becsempészett masszával a zöldséget, miközben határozottan jó ízt ad az ételnek.

Miközben ez a pép eloszlik a bográcsban, itt az ideje a fűszerezésnek is. Só, bors, pirospaprika ment bele ízlés szerint. Mi ugyan szeretjük a csípőset, de az ekkorra már igencsak éhes kiskorú érdekében ez utólag került csak az ételbe.

Jelen esetben fontos fűszert jelentett a megfelelő mennyiségű dihidrogén-monoxid is. Ez egy déli irányból érkező sötét felhőből érkezett meg kb. az étel elkészülte előtt 15-20 perccel. Ennek örömére tempós tűzoltás után a bográccsal bemenekültünk, és szégyenszemre a villanyon fejeztük be a rozmaringos, zöldséges sertéstokányt.

Az ételbe így a krumpli is utólag kellett volna, hogy belekerüljön, erre azonban már nem volt idegünk, mert az illatoktól az éhségünk csak fokozódott, így stílszerűen finom salátaboglárka-levél, ibolyavirág, pitypanglevél, kakukkfű, reszelt sajt és paradicsom összeállítású salátával fogyasztottuk el az idei szezon első bográcsos főzésének eredményét. Aki nem hiszi, hogy finom, főzze utánunk!