Idén ádvent utolsó vasárnapja majdnem teliholdra esett. Előző éjjel még jókora hó esett, de a negyedik gyertya meggyújtásakor már gyönyörű holdfényes, mesebeli táj csábított egy kis éjszakai fotózásra.
Még két nap volt hátra a teleholdig, de a keleti égbolton napnyugta után nem sokkal már feltűnt a hegyek felett a Hold. Erős fénye varázslatos hangulattal árasztotta el a békésen szunnyadó tájat.
Holdkelte a hegyek felett
Észak felé az öreg tölgyfák között sütött át a holdfény, hosszú árnyékokat rajzolva a szikrázó hóra. Az ezüstös holdfény érdekesen keveredett a házból kiszivárgó sárgásabb tónusú megvilágítással.
Dél felé a Jupiter bolygó erős fénye növelte a karácsonyi hangulatot közvetlenül a fák felett. A szép tiszta égbolton a Hold zavaróan erős fénye ellenére sok csillag is látszott. A bolygó ekkor az Aquarius (Vízöntő) és a Pisces (Halak) csillagképek határán volt látható.
A Jupiter az Aquarius (Vízöntő) és a Pisces (Halak) csillagképek határán
Magasan a fejünk felett, a zenitben a Cassiopeia csillagkép jellegzetes W-alakja fénylett, miközben a fák ágait szikrázó hólepel emelte le a sötétkék égbolt hátteréről.
A Cassiopeia csillagkép
Őszintén mondom, nem hiszem, hogy láttam volna még valaha, valahol ilyen gyönyörű téli képeket!
VálaszTörlésKedves Kata!
VálaszTörlésKöszi szépen az elismerést, bár szerintem ez azért kicsit túlzás. :) Előben még varázslatosabb volt a hangulat, de ez így képről nem nagyon érezhető.
De ha már képek, esetleg érdekelhet Téged, és mást is egy új fotós kezdeményezésem: a http://napifoto-2011.blogspot.com/ blogon minden naphoz kiteszek egy aznap készült képet, tetszőleges témában.
Késô, már megtaláltam! :) És nagyon jó! (az ötlet is!)
VálaszTörlésKata