Oldalak

2016. augusztus 26., péntek

Az első kerti tó

Kerti tó teleregényünk sok év után a megvalósulás rögös útjára lépett. Igaz a kezdeti tervekből nem sok maradt, illetve nem pontosan úgy alakult mint ahogy elterveztük. Az alábbi történet két évvel ezelőttről indul, és az elmúlt két hét zanzásított összefoglalójával végződik.

A folyamatos változások persze sok okra vezethetőek vissza, ezeket talán nem érdemes részletezni. Elég talán annyi, hogy a kezdeti ötletekhez képest a nagy tó a tervek alapján még nagyobb lesz (majd egyszer valamikor), a kisebbik pedig arányosan szintén megnőtt. Ez továbbra is csak amolyan tisztító tó lesz (igen, igen: adná magát a tisztí-tó mint kínos poén, de talán mégse süllyedjünk ide). Viszont nem elhanyagolható tény, hogy ez már víz alatt van...

Nagyjából 2 évvel ezelőtt töprengve szemléltem ezt a kisebbik tómedret. Ekkor ez olyan 1m átmérőjű kis mini gödörként nézett ki, és tele volt levéllel, meg mindenféle gazzal. Kipucoltam hát és gondoltam picit megemelem a vízszintet, és építek köré egy kis nyúlgát féleséget kövekből, és jól kitapasztom sárral. Miközben ezt csináltam, a meder peremén minduntalan kövek fordultak ki, így hamar elkezdett növekedni a területe is. Végül olyan 2–2,5 méter hosszú, bab alakú lett, és a közepén kb 60 cm mély.

2016. augusztus 22., hétfő

Fajdbogyó

Egy év elejei, nem tervezett beszerzés volt a Fajdbogyó. Úgy tűnik virágot már hozott.

Ez most csak amolyan gyorshír, mert éppen egy nagyobb, összefoglaló bejegyzésen dolgozom egy termetes gödör kapcsán.

Nagyon érdekes növény, szépek ezek a parányi, forrt szirmú virágai. Ami igazán érdekes az a sokszínű levele. Nem tudom ez normális-e ennél a növénynél, vagy valami hiányra utal, de mindenesetre igen látványos. A virágzása előtti hónapokban kapott egy kisebb adag Királytói tőzeget ez a növény is, hiszen a savanyú talajt kedveli.

2016. augusztus 15., hétfő

Nyugodjék békében...

...azt hiszem, mégsem lesz kerti tavunk. Egyúttal bejelentenénk, hogy ezentúl Emmával kettesben fogjuk folytatni a blogot.


Na jó, megkegyelmeztem Nyözönek...

Homokozóban...

Mindenki szeret homokozni, egyesek inkább csak homokvárat, mások kerti tavat is építenek...

2016. augusztus 12., péntek

Kaktuszok


Kaktuszok előtte...

Múlt héten elhoztuk gyerekkorom kaktuszgyűjteményének utolsó, megmaradt példányait. Rájuk fér a törődés, hiszen eddig egy fűtetlen szoba nyugati ablakában laktak és vizet kb. évente egyszer kaptak. Az is csoda, hogy még van köztük olyan, amelyik nem száradt el.


Első lépésként fele-fele arányban összekevertem némi virágföldet és homokot (köszi Emma :)), az új cserepek aljába pedig kavicsokat tettem. Ezután a kaktuszokat nagyon óvatosan kivettem a régi cserepükből, megtisztogattam, leszedtem az elhalt részeket, szétszedem több kisebb növényre és a nagyobbakat beültettem az új cserepekbe.

Azokat a nagyobb darabokat amelyek megsérültek, becsomagoltam egy-egy darab papírtörlőbe és kartondobozba raktam pihenni. Ezek száradás után mennek be egy-egy cserépbe.

Az egészen kicsik pedig várják, hogy a kaktuszóvodába kerüljenek pár nap múlva. Ez alatt azt értem, hogy egy nagy virágcserép alátétbe lesznek beültetve mind, aztán amelyik túléli, tavasszal kap virágcserepet.



Balra a száradó kaktuszok doboza, jobbra a kaktuszóvoda leendő növendékei.

Végül kiszedtem a kezemből a tüskéket...